Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - IV. Fejezet: A hitigazság elsajátításáról, vagyis a Szentlélekről és művéről

másoknak szolgáltatja ki — aliis ministrat —, szentséget élvez s szolgáltat ki. De ugyancsak az adott meghatározásból kitűnik az úrvacsora haszna, czélja s hatásának feltétele is. Az úrvacsora hasznát, ezé Íj át megmutatják nekünk Krisztus ezen Igéi: Érettetek adatott és kiontatott bűnök bocsánatára — pro vobis datur et effunditur in remissionem peccatorum —. Az úrvacsorában tehát bűnök bocsánata — remissio peccatorum —, élet — vita —, igazság — iustitia — és üdvösség — salus — nyujtatik nekünk; mert, a hol a bűnök bocsánata, ott élet és üdvösség van. S ezt nem az evés és ivás — manducare et bibére — műveli, hanem az ott álló Igék — illa verba — : „Érettetek — pro vobis — adatott és kiontatott stb." Az úrvacsora tehát azt, mit a keresztségben elkezdettünk t. i. az újjászületés munkáját — regeneratio — viszi előbbre az által, hogy hitünket új erőkkel növeli, erősíti — esu fides vires suas reparat atque recuperat —, a bűn ellen való küzdelemben — in certamine contra mundum et diabolum —. Az úrvacsora e mellett még nyilvános hitvallástétel, s Krisztus halála jótéteményeiről való megemlékezés czéljából is rendeltetett — instituta est coen. Dom., ut foris coníiteamur fidem nostram, et praedicemus beneficia Christi —. A mi pedig az úrvacsora hat á s á nak feHeteiét illeti, — ez a hit — fides — Krisztusban, mint engesztelőben. E hiten kivül más egyébre nincs szükség. Böjtölni és testileg előkészülni is hasznos külsőség ugyan — ieiuniare et corpus suum praeparare est quidem bona et externa diseiplina —, de igazán méltónak és elkészültnek csak az tartható, a ki hiszen ezen Igéknek : „Érettetek adatott és kiontatott bűnök bocsánatára" — at ille est vere dignus ac probe para-