Masznyik Endre: Evangélikus dogmatika. Pozsony 1888. (Theologiai Szakkönyvtár I.)

II. Rész: Az evangélikus egyházi köztan anyagi elvéről, vagyis az üdvigazságról, mint hitigazságról - IV. Fejezet: A hitigazság elsajátításáról, vagyis a Szentlélekről és művéről

tott igaz tudományt erősíti és valamely tudós r. kath. egyházbéli személynek Bernard Pálnak. 1735. Kassán kinyomattatott nyilai ellen oltalmazza. Miaburg. 1741. Molnár János, (jezs.) Az oltári szentségről és áldozatról a reformátusok paizsa ellen. Pozsony* 1775. Pongrátz József, Hét szentségekről és miseáldozatról. Két könyvek. Veszprém. 1838. Prot. Egyh. és Isk. Lapban : Könyves Tóth Mih., A symbolok és symbolikus protestánsok uniójáról. (1842. évf. 12. sz.) Révész Imre, A szentírás magyarázásáról. (1859. évf. 8—15. sz.) Ballagi M., Emlékbeszéd Melanchton, mint theologus felett. (1860. évf. 17. sz.) Bajcsányi János, Az urvacsorai tan fölötti elmélkedés. (U. o. 19. sz.) Peti József, Menyhárt János „A keresztyénség és az úrvacsora jelentőségéről" cz. műve bírálata. (1862. 3—6. sz.) Ugyanerre észrevételek Menyhárt Jánostól (u. o. 10. sz.). Molnár Aladár, A socinianismus tanrendszere. (1864. 9—16. sz.) Ferencz Józs., Az unitáriusok nem socinianusok. (U. o. 24., 25. sz.). A vallástételekról dr. Channing után. (U. o. 28. sz.) Révész Imre, Kálvin Elete. Pest. 1864. Benke István, Zwingli Ulrik Elete. Szepsi-Szentgyörgy. 1884. Br. Masznyik Endre, Luther Elete. Pozsony. 1887. Haberern Jonathan, Melanchton Fülöp élete. Pest. 1860. I. A szentségekről általában, A szentség — sacramentum -— oly, Isten kijelentett rendeletén — mandátum expressum — alapuló s kegyelme világos ígéretével — clara promissio gratiae — öszszekötött szertartásos cselekvény — ceremónia, rítus vel opus —, melyben Isten, mint a kegyelem biztos külső jelében s pecsétében — signum s. sigillum gratiae —, a hit feltétele mellett, azt nyújtja, a mit a szertartással kapcsolatos ígéret — promissio — felajánl, t. i. bűneink bocsánatát a Krisztusért. A szentségben e szerint két lényeges dolog különbö'ztetendő meg, t. i. a külső jel vagy pecsét — signum, sigillum — és az Ige — verbum —, vagyis a kegyelemnek a külső jellel kapcsolatos Ígérete — promissio gratiae addita —. Mindkettőnek eredménye — effectus — e szerint ugyanaz: Isten az Ige és a jel vagy külső szertartás — ritus — által indítja hitre a szivet. Mert valamint