Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
V. A magyar evangélikus egyház történetének leggyászosabb lapjai 1650 — 1676 Petz Gyula
nagy ingerültségben hazatértek. Ekkor és ezen eljárás — nem pedig a reformatio és az evang. papok által, mint később elleneink el akarták azt hitetni — hintetett el az első szikra, mely a Vesselényi nádor összeesküvésében lángra volt kitörendő *) Ez által t. i. sok előkelőkben érlelődött a szándék, az osztrák járom alól véglegesen szabadulhatni. E közben Lippai György, ki a magyar tőrvény tanszéke számára a n.-szombati egyetemen 150ÖO. ftnyi alapítványt tett vala, meghalt 1666. jan. 3.. Vesselényi és Nádasdy, mióta amaz még 1623.-ban Pázmán törekvésére a genfi hitágazatokat, emez az ágostaiakat Eszterházy sürgetésére Rómáéival felcserélte, buzgó hivei voltak a r. kath. egyháznak. De most czélzatuk létesítésére tanácsosnak vélték az evangélikusok legyezgetését és érdekeik felkarolását. Szelepcsényi György, Lippainak Esztergom érseki székén utóda s ebbeli felmagasztalása óta a nádortól, az országbírótól irányban mindinkább különváló, kérte a királyt: tiltaná el az eperjesieket azonlyceum megnyitásától, melynek 1666. april 5.-kén alapját vetették; s Leopold rajok íratott, hogy miután akadémia alkotásához csak a felségnek van joga, hagynának fel a szándékkal, máskülönben súlyos büntetés éri őket. **) (Szalay László Y, 104—105). *) Apaffy 1671. jan. 23.-kán a brandenburgi választófejedelemhez adott levelében azt állítja : a rom. katholikusok eleintén ellenkeztek az evangélikusokkal, de midőn azon korszerűtlen béke által gyanúban, veszélyben látták magukat, már nem a vallásról, hanem az országról kezdtek aggódni. És már itt veszi kezdetét ama tanácskozás, mely mai időben Bécsben az ellenséghez szegődés és pártütés nevével bélyegeztetik. Az ország ez aggodalmas helyzetében és az elmék ily nagy zavargásában, a főurak és a bátrabbak, a kik közt a nádor Vesselényi Ferencz, az elhunyt érsek Lippai György, kik különben a császárnak a magyarok unalmáig hivei, kezdtek egymással tanácskozni s értekezni, váljon e nagy bajok elhárítására mitévők legyenek ? Szalay László V, 103.. **) Praecipuum gymnasium est, licet non aetate primum Eperiessiense, quod splendebat, dum salvo esse licuit, tanquam inter Stellas, luna, minores. — Multt viri doctissimi aegre ferebant in regioné, universitate destituta, *am angustos studiorum limites, juvenibusque ad mercatum in exteris regnis bonarum literarum proficisci, quibuscunque de causis nequeuntibus, oceasionem ingenia explicandi, praescissam : ideoque desiderabant, scholám scientiis amplioribus, instructiorem in patria erigi. — Vix haoc molimina patriae sane utilissima percrebuerunt: apud augustam aulám deferuntut, obicesque ponuntur, quo opus integrum sufflaminari posait. Seribit itaque arohiepiscopus Georg. Szelepcsényi