Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton

eljárás elleni tiltakozásának, s a panaszok hosszú sorát 100.-ról 17.-re olvasztva, oda tudta terelni az országos rendi többséget, hogy ez Ferdinand főherczegnek, a császár első szülöttének, megkoronáztatásába beleegyezett. De most az országgyűlés mégis kitett magáért! Az alkotmányos rendszer mellett oly hősies elszántsággal harczolt, hogy daczára az udvar alkotmányelleni megfeszített törekvéseinek, a fiatal 18. éves foherczegnek az alkotmányos szabadságra, s az országos törvények szentül megtartására, magát előre esküvel kellett leköteleznie. A koronázás még ez év december hó 8.-dikán Pázmán Péter által men végbe. A protestánsokat illetőleg, az 1608.-dik évi I-ső törvényczikk most hozott új törvénynyel újra megerősítetett, mit ugyan a nádor, a kath. rendekkel egyetértve, minden áron melíőzni szeretett volna, s a prímás sem feledkezett meg, a már megrögzött szokás szerint, a protestánsok minden törvényes jogai ellen tiltakozni. A pápai nuntius meg mennyei elfogultságában sehogy sem tudhatta azt felfogni, hogyan lehet a protestánsokat még szabadalmakban is részeltetni ? De a nuntius szent gerjedelmeit, saját nyilatkozata szerint, melyet több kath. urakkal eszmecsere közben hallatott, a nádor megnyugtatá. „A nádor" úgymond „a vallásügy felett aggodalmainkat eloszlatá, mert állítása szerint még az esküvel „megerősített törvényczikkelyek is hatályon kivűl helyezhetők, ha ebben a rendek a királylyal egyetértenek.S különösen kilátásba hólyezé, hogy az egyházban okozott hézaga napi renden levő térítgetések által könnyen helyre „lesz üthető, s az utálatos becstelen uj vallás halomra „dönthető." Ez idő alatt Bethlen a brandenburgi választó fejedelem testvérével jegyet váltott, de azért a megkezdett nagy munka sikeresítésére is nagy gondot fordított. Egyik követe által Berlinben a németegység tagjainál a megkezdendő hadjáratra nézve az utat előkészítette, más, konstantinápolyi megbizottja által meg a franczia, angol, holland s velenczei követségek útján, ezektől a harczköltségek fedezésére havonként 40,000. tallért kieszközöltetett. 1626.-ik év martius 2.-kán ünnepelte Bethlen Gábor brandenburgi Katalinnal Kassán egybekelését s már hat hétre látjuk őt a harcz készűlődési zajába, mint tevékeny hadvezért, beleelegyűlve.