Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton

csátott a megyékre és városok lakóira, melyben különösen kiemelé: „hogy Őt nyugalmas élet öléből a vészteljes harczmezőre csupán nemzete iránti szeretete s elnyomott nemzeti jó­léte feletti fájdalma hivá. — Fájdalmára a békekötés czik­kelyei megszegettek s becsülete nyilván megsértetett. — Állitá tovább, hogy a bécsi udvar többször, Írásbeli s köve­tek általi barátságos felhívásra csak a kötelezettségek szentségtörő megszegésével felel; — bogy csak szóval ámíttatik, s ennél többet a jövőre sem reménylhetvén, mintegy kényszeríttetik hathatósabb eszközhöz s erélye­sebb módokhoz nyúlni. Különben biztosítja őket,hogy csak jogaik védelmére ragadott fegyvert, reményivé egyúttal, hogy e szent czélra várakozásának Őkis megfelelnek. S vé­gűi fölhívja Őket, hogy őt szándékuk s akaratuk felől kül­dötteik által tudósítani el ne mulaszszák." Egy más nyilt iratban megtámadásának okait adja elő, s egyúttal a kormánynyal tudatja, hogy ha ez a magyarhoni s ezzel szövet­séges protestánsok jogait elismerendi s a leigázott cseheket jogaikba s elkobzott birtokaikba visszahelyezi, ő e békeföltételek teljesíté­sével tűzhelyéhez, a honnan jött, azonnal kész visszatérni. Bethlennek e két proclamatiójából eléggé világos, hogy ő csupán csak az elnyomott nemzeti jog, s a kínpadra állított lelkismereti sza­badság megmentéseért rántott kardot. A reactio, mely a legtisztább tárgyhoz is szennyes kézzel nyúlt, Bethlennek e legszentebb hazafiúi szándékát személyes hiúság- s czélnélkűli dicsvágynak szerette volna keresztelni; mit stentori hanggal országszerte becstelen nap­számosai által hirdettetni el sem mulasztott, számítva a nemtelen s áll­hatatlan, érzelmüeknél többszörös viszhangra. A hadműködésnek, előre megalapított terv szerint, Mansfeldnak és braunschweigiKeresztélyhek,a németegység vezéreinek, Morvaországfelé nyomulásával kellett volna megnyílnia, hogy itt Bethlennel egye­sűlendők, az elűzött Fridriket ismét a cseh trónra visszahelyezzék. De e terv meghiúsult, mert Mansfeld Bethlen megindulása előtt 8. nappal csatát vesztve, a kitűzött czéltól elüttetett. Bethlen daczára e közbejött csapásnak, most első ízben török fegy­veres közreműködéssel Morvaországig nyomult. De itt, épen midőn harczra került volna a sor, a törökök elmetszvén vezénylő basájuk

Next

/
Thumbnails
Contents