Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

III. Bethlen Gábor kora. Roth Márton

likusoknak eddig tett nagy érdemeiért most már mint fölkent aranygyapjas vitéznek, kellett volna a katholikus párt és Serbán Eaduly fejedelem segítségével, s az oláhok és erdélyi szászok (Austriának e kedvencz eszméje) közreműködésével, Bethlent megtámadni, őt a trónról elűzni s magát Erdély fejedelmévé avatni. Persze a bécsi udvar e terve sikeresítésere a szükségelt pénzt sem sajnálta s köztudomású dolog, hogy a bécsi udvar ily eseteknél nagyon is bőkezű szokott lenni s minthogy itt különösen a katholikus űgy (értetődik római felfogás szerint) forgott a szőnyegen, a pápától és spanyol királytól is támogatást várt. Khlesl, kinek agyában fogamzott e gonosz terv, nagyon jól tudta, hogy a még akkor élő Thurzó nádor közreműködése nélkül Bethlen ellen csak homokra épit, mit maga is bevallott ekként nyilatkovzán: h a Thurzó a nádor nem szövetkezik velünk, semmi eredményre sem számíthatunk, mert az országok^inkább követik Őt, mint bárki mást, de ha őt megnyertük, győztünk, e végre nem szabad sem pénzáldozatot, sem fáradságot kímélnünk. Eterv Forgách Ferencz bibornok érsek prímásnak is megnyerte tetszését, s 1615.-ben meglátogatá testvérét, Forgách Zsigmondot, hogy e terv mikénti kiviteléről vele tanácskozzék. Forgách Zsigmond felső Magyarhonban, Serbán meg több lengyel úrral szövetkezve Moldvában már zsoldosokat is gyűjtött, midőn e titokban szőtt cselnek a szemesés óvatos Bethlen Gábor literére tapintva, ez országos béke és csendháborítás ellen, zempléni 17.-dik februariusban tartott megyegyűlésen tiltakozott, s a gyűlés ennek következtében határozatilag kimondá: hogy Bethlen Gábor a fejedelem ellen senki fegyvert fogni ne merészeljen, bármely tábornok parancsára, még azon esetben sem, ha ez mindjárt evégre magának a fenséges királynak meghagyását is előmutatni tudná.Ezen megyehatározat a nádorral is közöltetett oly czélból s azon bizalmas felhívással, hogy ő is ezen csendzavarásnak útját állja s elejét vegye. Mi meg is történt. Mert Thurzó, annak daczára, hogy ismeretben okokból Bethlen erdélyi fejedelemmel nem a legmeghittebben rokonszenvezett, magát Khlesl által a fenti czélra eszközül felhasználtatni még sem engedé. Kklesl a mint lattá, hogy az ő finoman szőtt terve Thurzó tántorít-