Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
ved. Csakhamar észrevették azonban a dolgot, hogy roszul számítottak, mert igen megszorították térítési körüket. Annálfogva 1768-ban ismét uj parancs jött, mely már megengedte a vegyes házasságokat, de reversalis mellett. Azonban nem sokáig gyönyörködtek a páter jezsuiták ezen munkájuk dicsőségében, mert 1775.-ben a hires Ganganelli kimondta rajok a halálos sententiát; később pedig József császár is eltörölte; nem voltak tehát már 1790.-ben és igy a mi nem volt, nem is kellett eltörölni. Honnan jöttek tehát ismét vissza? Boldogult Ferencz császár 1792.-bon elment a tábort megtekinteni, az alatt jött ki, de altissimo jussu regio — legfelsőbb királyi parancsból — egy felső rendelet, mely a reversalisokat újra lábra állította. Voltak azonban megyék, melyeknek nevét nem lehet dicséret nélkül említeni, u. m. Liptó, Zólyom, Pest, melyek ez iránt azonnal repraesentáltak (felírtak); ezt tették az evang. superintendencziák is. 0 felsége csak elálmélkodott, hogy mit csináltak hon nemléte alatt; megparancsolta mindjárt, hogy húzzák vissza; vissza is húzta a helytartótanács amúgy nyöszörögve, még is fennáll ma is; de azért abból, miután tudjuk, hogy miként jött be, usust formálni nem lehet. Azt mondja az egyházi rend, hogy szerződni szabad, és „contractus contrahentibus legem ponit" — a szerződés a szerződő felekre nézve törvény. Én erre csak a^ mondom, hogy szabad igenis; de a vallást nem lehet eladni, sem reá örököt vallani. Igenis furcsán jön ki, hogy ha én jószágomat örökösen eladom, a fiam invalidálhatja, és midőn hitét, meggyőződését örökre lekötöm, azt neki változtatni ne lehessen. — De hiszen nincs is arra szükség, hogy protestáns magát ilyenekre kötelezze; legyen az olyan apa maga is katholikus, ha azt a vallást jobbnak tartja; de hogy nem meggyőződését követi, az mutatja, hogy maga mégis protestáns marad. — Végre még Trencsén követének felelek: ne féljen az érdemes követ attól, hogy már mi majd valami nagy inquisitiókat fogunk tenni, visszafelé egész Mária Teréziáig; mi protestánsok proselitákon nem kapunk, legyen minden abban a vallásban, a melyben neveltetett, de azt törvénybén kimondani nem lehet, hogy ezek a múltra nézve meg nem szüntetnek. Felszólítom a rendeket, hogy ne vitatkozzunk sokat felette, hanem küldjük által e jelen üzenetet ugy a mint van." Hy értelemben nyilatkoztak gr. P é chy Manó Abauj, b. Prónay Gábor Turócz, valamint S z u c s i c s Károly Bácsmegye követei — pártolván