Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

az üzenetet egész kiterjedésben,—s az utóbbi kiterjesztetni kívánja a görög nem egyesültekre nézve is, miután azok a reversalisok kérdésében hasonló helyzetben vannak az evangélikusokkal. Deák Ferencz Zalamegye követe is hallata bölcs szavát e tárgy­ban: „A mi az egészet illeti" —úgymond — „statustekintetben legna­. gyobb hibát az államok akkor követtek el, midőn legelőször a vallás dolgába avatkoztak; az államnak elég arra felügyelni, hogy a polgári társaság czéljával ellenkező vallások ne legyenek; a mely állam ebbe mélyebben belo ereszkedett, mindig megadta az árát. E hibát azon­ban Európának minden statusai elkövették, a bajban már benne va­gyunk, nincs máshátra, mint ezen az úton vigyázva járnunk, hogy ujabb hibát el ne kövessünk." Az üzenetben foglalt sérelmeket szóló nem csupán protestánsok, hanem az egész ország sérelmeinek tartja, mert a lélekismeret sza­badsága és a törvények korlátozását tárgyazzák. De miután ezek a mult országgyűlésen már eléggé kifejtettek, ugy hogy küldői nem lá­ták szükségesnek e tárgyban uj utasítást adni, hanem csak az üzenetre hivatkoztak; szóló véleménye az: hogy mivel ellenzésre ugy is alig talál, küldessék át az üzenet a mint fekszik, nehogy ezen élénk sebek isméti felvakarása ujabb súrlódásokat szüljön; majd elválik, mit mon­danak a főrendek? Akkor lesz inkább szükség hozzá szólni. Általános helyeslés fogadá az ellenzék vezérszónokának szavait; de utána csaknem minden megyének követe, habár röviden, elmondá küldőinek utasítása értelmében az üzenet pártolását. Szentkirályi Móricz, Pest vármegye követe nemcsak az üze­netet egész épségében, —• hanem a bácsi indítványt is a görög nem egyesültek tárgyában támogatja s kívánja, hogy az unitária vallásnak törvényesítése az egész országra nézve szintén kimondassék. Nagy Pál, Sopronmegyének nagyhírű követe s az ellenzéknek ősz bajnoka is elmondá véleményét e kérdésben. — „Sopron rendéi­nek," úgymond, „régtől fogva legfőbb törekvésük volt ezen vallás, nyelv s több ily tekintetben elszórt nemzetet egyesíteni, annálfogva mind­azon indítványt, mely ide czéloz, mindig forrón pártolták. — Nem le­het ugyanazon véleményben, hogy egy még nem született lénynek mily vallásban neveltetése felől a szülék ne egyezhetnének, mert azt a törvény is előre rendeli, mit tenni a statusnak kötelessége; csak­hogy majd ha az érett kort eléri, megengedtessék neki meggyőződé-

Next

/
Thumbnails
Contents