Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

a szülék rendelkezhetnek egymás között gyermekeik vallásáról. — Igen szép szavak! törvénybe kell iktatni. De nem ugy van ám a do­log, mert megengedtetik ugyan, hogy az evangélikus apának fiai, kik törvény szerint követhetnék apjuk vallását, katholikusok lehessenek, de nem viszont. Egyezzék meg az egyházi rend ezen viszonyosságban, én örömest ráállok, kivált a vallásnál, hol senkit kényszeríteni nem lehet. Nem fogadhatom el azt sem, mit Trencsén követe mondott. — Nem lesz ez a törvény visszaható, ha a reversalisok a múltra nézve szintén megszüntetnek is, mert ez csak akkor állna, ha a törvény va­lami olyat szüntetne meg, a mi eddig törvényes volt, de midőn azt semmisíti meg, a mi eddig is törvénytelen volt, azon törvényt viszsza­hatónak mondani nem lehet. — Szükség ezt tenni annyival inkább, mert tapasztaljuk, hogy még a mult században adott reversalisokkal is zaklatják a békés unokákat." Ezután Palóczy László, Borsodmegye követe szólalt fel az üzenet mellett. — „Küldőink," monda, „meghagyták, hogy a vallás tár­gyát magunk ugyan elő ne hozzuk, mert még most is [sajog köblökben a fáj dalom, hogy ámbár ezen tárgyat a mult országgyűlésen magok a r. katholikusok nevöknek örök dicsőségére, oly buzgón pártolták, mégis végre azt a főrendeknek ellenszegülése miatt letenni kényteleníttettek ; meghagyták azonban azt is, hogy ha felhozatik, pártolni kötelességünk­nek tartsuk. Annálfogva a jelen üzenetet én is pártolom. Óhajtottam azonban, hogy mint az felolvastatott, hozzá bővebben nem is szólva, csak ugy küldtük volna által a főrendekhez. '— De miután a főtiszte­lendő egyházi rend a reversalisok védelmezésébe ujolag bele avatko­zott, kénytelen kelletlen nekem is hozzá kell már szólanom, annyival inkább, mert nem régiben is jött Borsod vármegyéhez egy kir. rende­let épen a reversalisok kérdésében, mely a vármegyét severissima anim­adversióval — legszigorúbb rendreutasítással — fenyegeti. — Az mon­datott itt, hogy a reversalisok nem törvénytelenek. Engedjen meg az egri káptalan követe, ha azt neki el nem hihetem; mert menjünk csak vissza, hogyan és mikor származtak a reversalisok?. Ezek az istenben boldogult jezsuiták officinájából kerültek. — Ők t. i. a mit szerzőtök­nek dicsőségére elkövethettek, mind azt elkövették. Hanem mutasson nekem valaki 1758. előtt csak egy reversalist! Ekkor tiltotta meg Mária Terézia, a minő vallásos buzgó volt, a vegyes házasságot; hogy ez az általam tisztelt pátereknek befolyásával történt, kétséget nem szen-

Next

/
Thumbnails
Contents