Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

vánit. Rövid, határozott hangú üzenetben közölte ezen végzését az al- , sótábla a főrendekkel. — A felsőháznak nem lévén kedvére a tárgynak ily alakban elhalasztása, — válaszában azon kivánságát fejezte ki a rendek előtt, hogy azon pontok, melyekre nézve a két tábla egyetért, a királyhoz terjesztessenek jóváhagyás végett. Az alsóház többsége azonban a nyolczadik s végső üzenetben tudtul adá a főrendeknek, hogy határozatához hü marad, — ez úttal felfüggeszti a valláskérdést, s azon pontokat is, melyekre nézve egyetértenek, nem kivánja ő felsége elébe terjeszteni, mivel azok nem méltók a felterjesztésre. Nem hagyható még említés nélkül, miszerint ugyanezen országgyűlésen 1834-ik év augustus havában, midőn az úrbéri viszonyok rendezése került szőnyegre, Nógrádmegye lelkes követe Prónay János indítványozta, hogy a protestánsok, kik önmaguk erejéből, önáldozatukkal tartják fenn templomaikat, iskoláikat, egyházi szolgáikat, és nevelnek az állodalomnak polgárokat a nélkül hogy az állodalom segélyezné Őket, — az 179% : 26 t. cz. alapján a papi tized alól fölmentesenek. Az alsóház méltányosnak találta, hogy a protestánsok vállairól a kettős teher levétessék s 27. szóval 19. ellenében magáévá tette a nógrádi indítványt. — Hanem az alsóház jóakarata itt is hajótörést szenvedett a felsőház mozdulatlan szikláinál, — a főpapság, jövedelme nagyon is közelről volt érintve és érdekelve a tized által, — megbuktatta ismét ezen végzést. — Oly erős viharnak és nyomásnak kelle bekövetkeznie, mint az 1848-ik évi volt, hogy e sziklák végre mozduljanak, s a papi tized az országban egészen eltöröltessék. 1£39—40-ik évi országgyűlés. Ezen országgyűlésen, mely jun. 6.-án V. Ferdinand király által személyesen megnyittatok s 1840 -ik év május 13.-án befejeztetek— az alvó leányzó, a valláskérdés, csakugyan felébredett, noha maga Beöthy Ödön, ki ezt zárbeszédében a mult országgyűlésen megjósolta, megyéjében lévén elfoglalva, nem volt jelen akkor, midőn a leányzót álmaiból felrázták vagyis a vallási tárgyalások kezdőtöket vették. Hogy a mult országgyűlésen vallási sérelmeket orvosló törvény nem hozatott s a különböző vallásfelekezetek viszonyai törvényhozás