Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
utján nem rendeztettek, mint láttuk, ismét a felsőház ellenszegülése miatt, annak sajnos következményei még ezen országgyűlés megnyitása előtt beköszöntek, szomorú összeütközést idézvén elo a világi és egyházi hatóságok között. Az esemény, mely ezen meghasonlásnak oka volt, nagy izgatottságot szült az egész országban, s mivel ezen tény a vallási sérelmeket egygyel szaporítá s az országgyűlési viták egyik tárgyát képezé, szükségesnek tartjuk annak előleges megemlítését. A kedélyeket, a nemzetet annyira felrázó, a világi hatalmat az egyházival egyenes ellentétbe hozó eseményt — a nagyváradi és rozsnyói püspökök pásztorlevelei idézték elő. A mult országgyűlés félévi s gyakran éles vitáiból tudjuk, hogy a főrendek csak jövendőre nézve voltak hajlandók elismerni a reversalisok érvénytelenségét, mig ellenben az alsóház azoknak törvénytelenségéhez a múltra nézve is ragaszkodott. — A megyei hatóságok az 179%. 26. törvényczikk 15. pontjának értelmében törvényellenesnek tekintvén a reversalist vagy is oly kötvényt, mely a törvény szellemét sérti, — azon evangélikus apát, ki később tettét megbánta s figyermekeit saját vallásában akarta nevelni, gyakran pártfogás alá vették s vonakodtak végrehajtó eszköz lenni ily törvényellenes szerződéseknél, ha az egyházi hatalom végrehajtást követelt, s kényszeríteni akarta az apát, hogy fiai katholikusok legyenek. A megyei hatóságok ilynemű pártolása folytán szaporodtak a vegyes házasságok anélkül, hogy az evangélikus vőlegény oly reversalist adott volna magáról, — melynél fogva figyermekeit a r. kath. egyháznak átengedi. A nagyváradi püspök tehát, Lajcsák Ferencz, a kölni érsek példáját követve, 1839.-ik év mart. 14.-én közrebocsátotta pásztorlevelét, melyben meghagyja egyház megyéje lelkészeinek, hogy oly vegyes házasságoktól, hol a vőlegény vonakodik kiállítani a reversalist, tagadják meg az egyházi áldást. A nagyváradi püspök nyomaiba lépett Scitovszky János, rozsnyói püspök, hasontartalmú pásztorlevelével. — Ellenben az alsóbb rendű papság többsége elismert alkotmányos érzelmeinél fogva a két püspök ezen eljárását szóval és tettel elitélte s kárhoztatta, mint azt Horváth Mihály nagyhírű történetírónk, ki ez időben maga is egyik díszes tagja volt ezen rendnek, huszonötévi történelmében említi.
