Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv
\ vényt látni kivannak. — Jelesen engedjenek az áttérés pontjában oly formán, hogy a hat heti oktatás eltöröltessék; azonban minden átmenet egyik vallásból a másikra legfelsőbb helyre feljelentessék s királyi engedelem mellett történhessék. — Ez értelemben működött az uj szemelynök Somsich Pongrácz s június végével már 23. vármegye meg volt nyerve, hogy a kormány ezen előterjesztését pártolni s támogatni fogják. „Kínos érzemény" —jegyzi meg Kölcsey — „mert félévig vívni valamiért s oly reménynyel és czéllal vívni, mint itt; birni a nemzet többségét, bízni korban s az igazság erejében, s utoljára is vesztést látni maga előtt." De az alsóháznak szabadelvű, az eredeti javaslathoz még mindig hű többsége el volt tökélve inkább lemondani mindenről, inkább nem alkotni törvényt, mint hozni olyat, mely által a lélek szabadsága az áttérésnél korlátozva s a kormány engedőimétől függővé tétetett volna. A kormány pedig minden áron szeretett volna a vallásügyben törvényt, mivel tartott tőle, hogy a közvélemény Őt fogja elitélni és sújtani, ha e tekintetben törvény nem hozatik. A kir. szemelynök tehát jul. 4.-én indítványozta, hogy az áttérési eseteknél a hat heti oktatás elmaradjon; de viszont az áttérni szándékozó legfelsőbb helyre folyamodjék királyi engedelem elnyerése végett. — Huszonegy megye pártolta a szemelynök indítványát. Nehogy veszélyeztetve legyen ezen pont, mely sarkköve volt a lelkisméret-szabadságnak s egyik fénypontja az eredeti törvényjavaslatnak, — jul. 10.-én a törvényjavaslathoz hiven ragaszkodó megyék követei elhatározták magúk között, miszerint a vallástárgynak kedvezőbb időkre való halasztását fogják indítványba hozni inkább, mint' sem a szabad vallásváltoztatás pontját feladnák. Az ügy kezdeményezője, Beöthy Ödön, volt egyúttal a kérdés letéteményező szónoka, találóan zárván be beszédét Jézus ama szavaival: nem haltmega leányzó, csak alszik. —A vallásügy ezen letételét s jobb időkre halasztását iparkodott ugyan a szemelynök meggátolni; azonban hasztalan volt erőlködése, 38. megyének szavazata pártolta Beőthyt s az alsóház végzésileg kimondá: hogy a bécsi és linczi békekötés ek s ezek alapján létesült 179% :26 t. cz. szellemével ellentétben álló minden kormányi rende1 eteket törvényteleneknek s érvényteleneknek nyil13*
