Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

IX. Vallásügyi tárgyalások az ujabbkori magyar országgyűléseken. Schimko Guaztáv

rahám — s mint a törvényjavaslatnak buzgó védője tünt fel a lángeszű, jeles képzettségű ifjú gr. Dessewffy Aurél. A többség azonban a bizottmány kinevezése mellett nyilatkozott, s a gr. Cziráky János országbírónak elnöklete alatt kinevezett bizottmány mart. 27.-én benyújtotta tizenegy pontban munkálatát, melynek értelmében : A reversalisok jövőre megszűnnek, de a múltra nézve érvényesek ; a vallásváltoztatásnál viszonyosán katholikusok és evangélikusokra nézve a hatheti leezkéztetés megtartatik; de a ki 18. éves koráig az evang. vallásban neveltetett, abban többé neháborgattassék; — a vegyes házasságokra s ezekből származott gyermekekre nézve az 179°/!. 26. törvényczikk l5.-ik pontja továbbra is fennálljon, mert ily sarkalatos törvényt bővíteni és változtatni nem lehet; a r. kath. szülék gyermekei sem magán, evangélikus tanitók által nem nevelhetők sem ev. iskolákba nem járhatnak; — Horvát- Tót- Dalmátországokra nézve a protestánsokat onnan kitiltó rendelet továbbra is fenntartatik. Ez volt lényege a főrendi bizottmányi munkálatnak. — Mily tátongó mélység választá el a két házat egymástól, ha ezen munkálatot egybehasonlítjuk az alsóház szabadszellemű tőrvényjavaslatával! „Valóban nem fogja hinni a maradék, hogy a két tábla tagjai ugyanazon idő, ugyanazon világosság-terjesztő század emberei valának" ily keserű, de igaz szavakra fakadt a lángkeblü Kölcsey. És a főpapság még ezen munkálatot is nagyon szabadnak, bőkezűnek, engedékenynek találta s épen azért ellenzé annak elfogadását.— A szabadelvű párt ellenben roszalta a munkálatot azért, mivel azt a haladás korához mérve sötétnek és szűkkeblűnek találta. Végtére sok vitatkozás utánakét versengő fél között, mint rendesen, győzött a harmadik, — a bizottmány munkálata mint végzés közöltetett az alsóházzal. Az alsótábla april 17.-én kezdte tárgyalni a felsőháznak ezen második válaszüzenetét. A többség most is az eredeti üzenet megtartása mellett nyilatkozott ugyan; de az ingadozásnak, habozásnak s a főrendek véleményéhez való símulásnak jelei is kezdtek már feltünedezni. — Meglátszott, hogy nem siker nélkül működtek és izgattak a megyékben a püspök és főispán urak, miszerint a követek ellenkező utasítástnyerjenek ez ügyben, mint például az Trencsénmegyével történt, hol a nyitrai püspöknek és Marczibányi Antalnak működése folytán, egészen a főrendiház többségének szellemében készült a pótló utasítás.