Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

VII. Krman Dániel, az evangélikus egyház egyik vértanúja a mult századból. Szeberényi Lajos

nem átment minden sérelem nélkül szállására; minélfogva a mozgalom nem is lehetett a királyi rendelet elleni támadás. De Krman nem is küjdött a házhoz senkit; sem az egyházíit, hogy kérdést tegyen Venczel iránt, sem a népet, hogy ezt kiszabadítsa. — Hogy pedig a királyi rendelet iránt mély tisztelettel viseltetett, azt az által is tanúsította, hogy azt, midőn másnap vele közölték, megcsókolta; továbbá, kérdezé: miért nem mutatták neki előbb, s akkor nem támadt volna zavar. De Hodossy Krmannál levén, Mlinarics kiadását nem csak nem követelte, sőt midŐnjönként előállíttatott, sem vitte el magával — Az is kitűnt, hogy a ház felgyujtásával való fenyegetés, melyért egyébiránt Krman különben sem lehetne felelős, merő koholmány. És így a vádlott egész hibája e pontra nézve nem egyéb, mint hogy a harangot félreverette. De ez nem bűn, s ezt valamint a törvény nem tiltja, úgy véletlen baleseteknél, kivált éjjeli megtámadásoknál, szokásos jeladás. A 3-dikra: Nemsovay t soha még csak szóval sem sértette, valamint vádlott nem is emlékezik,.hogy hozzá a püspöki czím iránt valaha két eskütt érkezett volna. De más felől a tanúvallomásokból kitűnt, hogy midőn említett Nemsovay a kérdéses ügyben Mijavára —- de nem Krmanhoz — jött, a nép, mely jövetele czélját nem tudhatta, össze nem csoportosult, hanem csak néhányan jöttek, részint a templomból jövet, kíváncsiságtól vezéreltetve, részint az érkezettnek üdvözletére, s azok is — természetesen — fejsze és villa nélkül. Irt ugyan egy ízben Nemsovay Krmanhoz a püspöki czím iránt, mire utóbbi azonnal felelt is, s a felszólító akkora válaszszal megelégedett, s ezzel évekig, egészen befogatásaig hallgatott. 4-dikre: Vádlott 1672-ban gyilkosságot nem követhetett el, miután akor kilencz éves gyermek levén, Turolúkán lelkész sem lehetett. Ezzé csak 1687-ben szenteltetett. (Noha e körülmény napnál világosabban volt bebizonyítva, vádló erre mégis tovább is mint terhelő körülményre hivatkozott, mivel u. m. a fiú hasonló atyjához.) Az 5. pont alatt felhozott illetlen beszédeket vádlott komolyan visszautasítja. Ha mint művelt ember műveltek előtt ilyen s ezekhez hasonló nyilatkozatokat nem tett, miért szólt volna úgy műveletlen kőműves legények előtt, kik ama szavakat egyenkint különböző időszakokban több év előtt akarták tőle hallani. Igaz, hogy a Rákóczyféle mozgalmak alatt a katholikusokétói eltérő iheologiai nézeteke