Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

VI. Az 1681-dik évi soproni országgyűlés, különös tekintettel a soproni evangélikusok egyházi viszonyaira. Gamauf után Kolbenheyer Móricz

béke C3akis az 1608-ik évi koronázási 1. törvényczikkre, nem pedig egyszersmind a linczi békére való tekintettel erősíttetett meg, ugy hogy a szünetnélküli versengésre még mindig maradt fenn elég anyag; de mindez a következő országgyűléseken kiegyenlíthető vala! A földe súri jogok, melyek már ez ideig is annyi égrekiáltó bűnökre vezettek, igaz, világosan nem lőnek szentesítve; — de később e tekintetben is megállapíttathatik vala,, hogy a földesúrjog az alattvalóknak csakis adózására é3 a robotszolgálatra vonatkozhatik; — igaz, hogy mindazon templomok, melyek 1670-től s még inkább, melyek már előbb elvétettek a protestánsoktól, birtokosaik kezében hagyattak, mert hiszen mindazok fel valának már szentelve a kath. cultusnak! És mégis mely áldozatra nem kész a szerencsétlen, ha csak némileg is visszanyerheti régi boldogságát! Igaz, hogy a 26. törvényczikk mostoha aránytalanságot mutat fel az újonnan visszaadott és az ez ideig elvesztett templomok között, mert míg amazoknak száma nem nagyobb 50-nél, az elvesztett templom csaknem 900! Sőt ha egybehasonlítjuk ezen 26. törvényczikkel a 25-iket, melyben a szabad vallásgyakorlat általán megengedtetik: az újonnan átengedett templomok különös királyi kegy ajándéknak tekinthetők, hogy ez által a szenvedett veszteségek némileg kárpótolva lennének, a mely kegyelem mellett egyszersmind megengedtetik a protestánsoknak annyi templomot építhetni, a mennyit akarnak — csak az azokhoz szükséges helyiségeket vegyék meg s ne várják, hogy ingyen jelöltessenek ki számukra! — Igy tagadhatlan, hogy a soproni országgyűlés a dolgok akkori állásához mérten, valóban eleget engedményezett a protestánsoknak. Mindazáltal mégsem lehet feltűnő, hogy küldötteik dec. 20-kán egy ünnepélyes tiltakozást nyújtottak be. E tiltakozás tulaj donkép nem az emiitett három törvényczikkre vonatkozott — mint közönségesen hiszik — hanem csakis a katholikus rendek eljárása — ama törvényczikkelyek szerkesztése — és beczikkelyezése ellen; mert az emiitett törvényczikkek — mint fölebb láttuk — az evangélikusoknak közreműködése nélkül egyedül a katholikus világi rendek által alkottattak s a protestáns képviselők akarata és kérelme ellenére vétettek fel a törvényczikkelyek közé, s mivel mindez ekkorig hallatlan, uj dolog s minden országgyűlési törvényes eljárásnak gúnyja vala, s mivel maguk a képviselők sem tudták, miben rejlhetik a dolog bibéié: nem