Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.
VI. Az 1681-dik évi soproni országgyűlés, különös tekintettel a soproni evangélikusok egyházi viszonyaira. Gamauf után Kolbenheyer Móricz
volt mást mit tenniök, mint tiltakozniuk. Ugyanennek kelle vala történni az esetben is, ha a törvényczikkek tartalma teljesen ismeretes lett volna előttük. Hiszen ez csak kevéssel többet tartalmazott, mint a mennyit a nov. 9.-ikéről szóló királyi határozat adott, a mivel pedig lehetetlen volt megelégedniök, mert mindez szemben azzal, mit nem teljesen birtak, vajmi csekély vala, — és mert ezen csekélységet is csak mint kir. kegyelmet kellett tekinteniök, — és mert egykor a sokkal többet is a legérvényesb joggal élvezhették! Hogy Sopron városa evangélikus küldöttei is csatlakoztak a tiltakozókhoz, abból következtethető, hogy megbízatásuk határozottan az vala, miszerint a vallás dolgában, mint közös ügyben, a többi evangélikus rendekkel együtt tartsanak s mindazt, mi az országos tőrvényekkel s a királyi oklevéllel megegyez, híven követeljék; de még világosabban abból, hogy még egy külön megbízatást is vettek. Dec. 20.-kán Preiner Mátyás polgármester következőket terjesztett az egybegyűlt község elé: „Igen fontos az ügy, mely miatt tanácskozásra hívtam a községet, ugyanis a képviselő uraknak adott utasítás, a mint az elintéztetett, s a mint a képviselő urak szerinte alkalmazkodnak — semmi jó eredményt nem fog szülni, mert Ő felsége a vallásügyi pontok s^az ez által beállottszakadás — és a törvényczikkek szerkesztése miatt igen elkedvetlenült s mindez nekünk kétségkívül nem javunkra, hanem csakis romlásunkra szolgálhat. E bajt megelőzendők, a tisztelt községnek úgy evangélikus mint katholikus tagjai a vallásügyi pontokat illetőleg, — kiki személyesen — nyilatkozzanak, hogy készíttesse k-e egymásutas ítás ? S hogy utasíttassék-e mind a két követ (nem tekintve, hogy a vallásügyben az evangélikusoknak diplomatice még nem adatott elégtétel) a törvényczikkek szerkesztésében részt venni? Én részemről mindjárt kezdetben tanúsítottam, hogy minden pontban a tisztelt községgel tartok, de a vallásügyet illetőleg semmibe sem avatkozom, valamint ők is — az evangélikus urak, — vallásügyben nem fognak a katholikusok mellett kardoskodni." A királyi kegyvesztésen kivül még követfező két okkal támogatá indítványát a polgármester: 1) hogy ő herczegi kegyelme, a palatínus, a kassai küldötteknek meghagyta: hívják össze az ülésekből kimaradó városi követeket s úgy tüntessék fel előttük ezen ő herczegi kegyelmessége által tett tiltakozást, hogy ha utóbb veszedelem álland