Fabó András szerk.: Rajzok a magyar protestantismus történelméből. Pest 1868.

VI. Az 1681-dik évi soproni országgyűlés, különös tekintettel a soproni evangélikusok egyházi viszonyaira. Gamauf után Kolbenheyer Móricz

tassék nádorrá; szüntettessék meg az oly igen gyűlöletes eddigi gubernium; állíi tassék vissza a dalmátiai bán régi jogaiba, úgyszintén a horvát- és tótországi is; erősíttessenek meg a régi ismeretes szabadsági okmányok; hirdettessék általános amnestia; azoknak, kik két hó alatt meghódolnak, adassanak vissza minden javaik ; töröltessék el minden alkotmány ellenes kényszoradó; állíttassák helyre a régi nemzetihatárőrség; — Ruszt mezőváros emeltessék szab. kir. várossá. Szorosabb értelemben ide csak az egyházi ügyek feletti tanácskozások és határozmányok tartoznak, — sőt ezek közül is csak az általánosabbak, melyek kellőleg megvilágosítják, — érthetővé teszik azt, mi Sopron városát érdekli. Az ev. rendek — mivel mindjárt az országgyűlés megnyitása után a kath. rendekhez intézett abeli kérdésökre: vájjon az egyetemes országos panaszokkal az összes rendek nevében adatik-e át a királynak az evangélikusoknak egyházi ügyeikre vonatkozó panaszuk is — tagadó választ nyertek: június 22.-kén alázatos kérvényökkel egyenesen a királyhoz folyamodtak, és esedeztek mindazon bajaiknak elhárításáért, melyeket már 1662-ben élénk színekben festettek a király elé, s a melyek az időtől is folyton sulyosbittattak. — Ezen kérvényt a király közié a kath. rendekkel tanácsadás végett, kik több hetekig tartották azt maguknál. Midőn végre a keserűséggel és igaztalan szemrehányásokkal telt válasz megjelent: oly utasítással közöltetek ez a protestánsokkal, hogy lépjenek a katholikus okkal barátságos egyezségre. De a protestánsok kijelenték, miszerint őket ily egyezség nem nyugtathatja meg soha, mert rettegnek az 1647-iki példától;— mert ily egyezséget maguk a katholikusok sem akarnak, és — mert ez által árulói lennének nyilvános jogaiknak. Újból esedeztek tehát a királyi kegyelemnél jogaiknak biztosított helyreállításaért. Ezen újabb kérelmöket ismét egy külön iratban terjesztek fel aug. 18-kán, s miután erre sem nyertek választ: aug. 28.-kán kijelentették, hogy — ha kérelmük nem teljesíttetik, kénytelenek lesznek az országgyűlést odahagyni. Ezen határozott nyilatkozat végre azt eredményezé, hogy aug. 28.-kán kijelentetett, miszerint maga a király veendi fel a vallás ügyében emelt panaszokat s múlhatlanul megindítja azoknak tárgyaltatását. Ezek után csakhamar rendezték is az összes országos panaszokat, s átadták a királynak sept. hó 8.-kán.