Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

7. A Kollégium sorsa a nemzetközi jog tükrében

34 Lezárt kérdés volna tehát ezek szerint — az eperjesi Kollégium sorsa is, bármire irányult is az alapítók akarata, bármit mond is az alapító-levélnek tekinthető szerződés és bármily erős indokokkal is támasztható alá a. Kollégium alapítványi jogi személyisége és minősége. Ám ez a kérdés a nemzetközi jogban még mindemellett sem tekinthető teljesen tisztázottnak. Megzavarja ugyanis a jogi mérlegelést ez ügyben az a körülmény, hogy az államok kiküldöttei között az u. n. „egyházi ügyek"-re vonatkozólag már a hágai és párisi tárgyalások alkalmával is bizonyos különleges szóbeli megállapodások és írásba is foglalt jogfenntartó nyilatkozatok jöttek létre. (A keleti jóvátételi értekezlet iro-. máinyai: Loucheur és Benes levélváltása, a magyar küldöttség elnökével 1930. évi április hó 26. és 30. között.) Ezeknek a külön megállapodásoknak a sorát zárta le azután az 1930. évi május hó 13-án, a párisi jegyzőkönyv pótlásaként, kiállított, Benes Ede és Gajzágó László által aláírt, ü. n. „piágai jegyzőkönyv", amely szerint a magyar és csehszlovák kormányok képviselői kijelentik, „hogy egyetértés van közöttük abban a teklnteben, hogy minden egyházi ügyet a fent, hivatkozott jegyzőkönyvön (párisi jegyzőkönyv) kívülállónak tekintenek és hogy az egyházi ügyek tekintetében minden érdekelt fél fenntartja álláspontját." Ezekből a jogfentartásokból folyik, hogy a trianoni békeszerződés által teremtett zür-zavar az egyházi ügyek tekintetében ,s elsősorban is a, magyar és csehszlovák viszonylatban még mindég nem szűnt, meg teljesen, hanem prolongálódott. Nem tisztázódott a nemzetközi jog álláspontja mindezek utón abban a, tekintetben sem, hogy á joigfenntartás vájjon minden rendezetlen egyházi ügyre vonatkozik-e, amely fennáll még m,a is e két ország között, avagy csupán a már folyamatban lévő nemzetközi perekre vonatkozik-e? Tisztázatlan, továbbá az a 1 kérdés is, mit, érthetünk, illetve mit kell értenünk „egyházi