Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

7. A Kollégium sorsa a nemzetközi jog tükrében

35 ügyek" alatt, mit fed és jelent, avagy jelenthet ez a kifejezés jogilag és mily értelemben nyert e jegyzőkönyvben alkalmazást? Lehet, hogy a nemzetközi jogi viszonylatban mindezeket] a kérdéseket már a legközelebbi jövő is szőnyegre veti. És ha úgy lesz valóban, azon 1 fog megfordulni a kérdés bizonyára, jogelvi szempontból keriil-e vizsgálat alá a prágai jegyzőkönyv jogfenntartó kijelentése, vagy pedig az egyezmények hiteles történetében nyer-e megfelelő magyarázatot? Nyitott kérdés tehát még ma is, elintézést nyertek-e a párisi egyezményekkel a magyar és szlovák ev. egyházak között a terüleváltozással kapcsolatban felmerült vitás ügyek, vagy pedig a prágai jegyzőkönyv szavai szerint ezekben az ügyekben is fenntartotta-e mind a két érdekelt fél a maga álláspontját ? Bármiképen döntsék is el azonban ezt a jogkérdést egymásközött az érdekeltek, avagy az érdekeltek fölött álló nemzetközi i fórumok, egyetlenegy következtetés kétségtelenül helyes és nyilvánvaló. Ez pedig az, hogy az ősi eperjesi ev. Kollégium sorsa is ennek a kérdésnek függvényévé vált. Ha eldőltek és elintézést nyertek a párisi egyezmények és a jegyzőkönyv alapján a magyar s a szlovák ev. egyházak közötti függő kérdések, minden támasztott és támasztható követelés, akkor eldőlt az ősi evangélikus eperjesi Kollégium sorsa is és mindegyik a, területi elv alapján. Ha azonban e kérdéseket és e követeléseket még ma is nyitott kérdéseknek és vitatható követeléseknek ítélné akár az érdekelt félek egybehangzó akarata, álcár az illetékes nemzetközi bírói fórum, akkor nyitott kérdés feltétlenül az ősi ev. eperjesi Kollégium sorsa is. És akkor, ebben az esetben, állítanunk és igazolnunk kell a Kollégium ev. egyházi alapítványi jellegű jogi személyiségét és érvényesítenünk kell mindazokat a jogi konzekvenciákat, amelyek a Kollégiumegyházi alapítványi jellegű és sui generis közérdc