Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)

7. A Kollégium sorsa a nemzetközi jog tükrében

32 által 1924-ben megszabott

1 összegeket fiizeti s fizet ezenkívül a békeszerződésen alapuló különleges követelések' címén az 1944. évtől az 1966. évig bezárólag terjedő idő nlatt évi 13.5 -millió aranykorona évi járadékot. Ez a cikk tehált. Magyarországnak a. triamoni békeszerződésből s az annak kiegészítését képező többi szerződésekből folyó mindennemű kötelezettsége és követelése alá, liogy úgy mondjuk, vonalat búzott és summázván a mérleg eredményeképen Magyarország 'tartozásait, végérvényesen állapította meg azokat. Ezáltal -tehát tulaj donképen megszűnt és az államközi viszonylatban kiegyenlítést nyert minden e szerződések alapján 1 támasztható jogigény, de minden ezekből folyó kötelezettség is. ' Különösen az alapítványok sorsára vonatkozólag fontos és jelentős azonban az a körülmény is, hogy a magyar és csehszlovák állam kiküldöttei Parisban, ' 1930. évi április hó 26-án, léhát két nappal a jegyzőkönyv aláírása előtt, egy külön jegyzőkönyvet is aláírtak, amely je.gyzőkönyv a nemzetközi jogban, mint „párisi jegyzőkönyv" ismeretes. Ebben a jegyző-könyvben, amely a bennefoglaltak tanúsága szerint a párisi egyezmény 1. cikkének jogérvénnyel felruházott- előfeltételeit foglalja -magában, szerződő felek az egyezmény joghatálya alóli kivételekben állapodtak meg. E jegyzőkönyv 1. pontja pedig a .következőképen szól : „A szerződő államok mindegyike megtart mindennemű hagyományt, adományt, ösztöndijat és alapítványt, amenyiben azok a saját területén vannak." Lássuk ,tehát már most., hogy mi is "a jogi helyzet tula jdonképen? < A trianoni békeszerződés az alapítványokra vonatkozólag, a 249. §. értelmében, arra az esetre természetesen, ha a dteszíinatáriusok idegen állampolgárok, a kiadás kötelezettségét állapította meg, az alapítványokra vonatkozó magyar követelések rendezését pedig későbbi