Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)
7. A Kollégium sorsa a nemzetközi jog tükrében
81 egyezmények hiányában, a 256. §-on alapultak. Ilyen külön egyezmények ugyanis, bár ha békeszerződés kilátásba helyezte azokat, mindeddig nem jöttek Létre. Einnyit lehetne mindössze a trianoni békeszerződésnek a felmerült kérdéssel kapcsolatiban lévő jogszabályairól feljegyezni. Amint már említettük is, a békeszerződés az alapítványok nemzetközi jogi helyzetét az államok közötti területváltozással kapcsolatban, nam tisztázza, hanem inkább elhomályosítja. Véglegesen mérvadó jogi helyzetet azonban erre a kérdésre vonatkozólag nem a trianoni békeszerződés teremtett, mert a békeszerződés egyes rendelkezéseit kiegészítő későbbi megállapodások éppen ezeket a rendelkezéseket vették nagy mérek ben »evizió alá. 1 3. A nemzetközi nagyhatalmaik, ugyanis 1 mintegy tíz évvel a Páris körüli békék megkötése után rájöttek végre, hogy a békeszerződésekben a területváltozással érintett' köz- és magánvagyonok sorsára vonatkozó általános rendelkezések korántsem kielégítők s a szerződések méltánytalan, avagy jogilag zavaros rendelkezései folytán előállott zűrzavart csakis újabb s a lehetőség szerint leegyszerűsített s úgy a jogokat, mint a kötelességeket egységesen átfogó, sommás ' határozatok oszlathatják el. Ilyképen nyertek tisztázást, Magyarországnak a trianoni békeszerződésből származó jogai és kötelességei is a hágai megállapodásokban, illetőleg az ezek alapján létrejött s Parisban 1930. évi április hó 28-án aláírt szerződésekben, t amelyek a nemzetközi jogban „párisi egyezmények" néven ismeretesek. A párisi egyezmények közül az I. számú egyezmény 1. cikke értelmében Magyarország a trianoni békeszerződésíből, az 1918. évi november 3-án kelt fegyverszüneti szerződésből és az ezeket, kiegészítő minden ' más szerződésből reáhárúló vagyoni terhek alól szabadulva, illetve azok teljes és végleges kiegyenlítéseként, — az egyes kivételektől eltekintve, — csupán a Jóvátételi Bizottság