Zsedényi Béla: Az eperjesi ev. kollégium nemzetközi sorsa és jogi személyisége (Miskolci Jogászélet Könyvtára 88. Miskolc, 1933)
5. A Kollégium jogi személyisége
17 zés ре, m zárja ki azt, hogy ötit, ahol m iskola használatára szolgáló vagyon alapítványi természettel bír, ezen minőség telekkönyvileg följegyeztessék, illetve amenynyiben az alapítványi minőség már telekkönyvileg kitüntetve van, hogy ezen telekkönyvi állapot érintetlen maradjon. A kerületek utasíttatnak, hogy ezen határozatot haladéktalanul hajtsák végre, és az eredményről a » jövő' évi egyetemes közgyűlésnek jelentést tegyenek." Az eperjesi Kollégium igazgató-választmánya azonban, foglalkozván az egyetemes gyűlés 1 rendelkezésével,, nem tartotta azt- a Kollégiumra vonatkoztat hattónak, „mert azon rendtelkezés tartalmából me.gállapíthatólag — az áttelekkönyvezést, csupán a; „Testület" jogi fogalma alá nem eső s így külön jogalanyisággal nem bíró iskolákra rendeli foganatosítani, már pedig a Kollégiumnak magánjogi jogalanyisága a kollégiumi szervezeti és kormányzati szabályzat 3., 27. és 38. §-•»«/,- egybevetéséből folyóan kétséget nem szenvedhet.' 1 A tiszai ev. egyházkerület pedig 1915. évi közgyűlésén. tárgyalván az egyetemes egyház rendeletét, jegyzökönyvének 79. pontja szerint, ie tárgyban a 1 kővetkező határozatot hozta.: „A kerületi fő- és középiskolákat illetőleg a közgyűlés azzal a kérelemmel fordul az egyetemes gyűléshez, hogy a szóbanforgó eljárás alapjául szolgáló 1913-i határozatát az eperjesi főiskolára, valamint az iglói, késmárki, nyíregyházai, rozsnyói és rimaszombati főgimnáziumokra vonatkozóan, ezeknek a fenntartó 1 testületeknek különbözőségénél fogva külön szabályozást, igénylő jellegére való figyelemmel, megfelelően módosítani szíveskedjék." I Az 1914. és 1915. évi egyetemes közggyűlés honorálta is ezt az álláspontot s jegyzőkönyvének 20. pontja, szerint, a következőképen határozott : ' „Az egyetemes közgyűlés a jelentéseket, tudomásul veszi és ez allkalommból kimondja, hogy a középiskolák