Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család (Budapest, 1892)

Podmanyiczky család

-e> il idő múlva urat cserélt, mert már 1527. ;julius 29-én I. Ferdinand pártján találjuk, s attól ez napon kelt levélben Zápolya megkoronáztatásáért bocsánatot nyert (Történelmi tár 1884.), és azon évi november 8-án eme királyt hasonlóan megkoronázta. A reformatio nála is fogékony elmére találván, az új tannak ő is követője lett, s ez az oka, hogy nevét a nyitrai püspökök sorában csak 1528-ig találjuk, (Pray Specimen Hierarchiae H. 1. 371.), mely szerint csak a kisebb egyházi rendeket bírta, s nem akarván áldozó pappá felszenteltetni, ez okból lett volna Luther híve, holott ő még élt, és utódává csak 1534-ben lett Thurzó Ferencz. 1529-ben Kemencsán helységet kapta királyi adományúl. Okmánypecséte 1524-ből reánk maradt (Országos levéltár 24., 148. sz. a.) Odahagyván a püspökséget, megnősült, első neje szelliczi Kosztka Borbála, másodszor gróf Zrínyi Katalint, a szigetvári hős leányát, vette feleségül. E második házassága előttem kétes, mert Zrínyi Katát először Thurzó Ferencz, másodszor Forgách Imre vette nőül, és Kata születési évét 1546-ra írják s ha ez áll, akkor 20—21 éves korában kétszer özvegyült, s ha harmadszor férjhez megy, nem adja kezét az agg Podmanyiczkynak, kiről 1569-ben, midőn elhalt, egyik történészünk azt irja: „igen megaggott vénségben" húnyt el. (Buday 7. Polg. Lexicon III. 124.) Podmanyiczky István utóbb 1564-ben Árva vármegye főispánja, 1566-ban főélelmezési biztos volt. Nincs reá határozott adatunk, de Nagy Iván (Magyarorsz. családai IX., 336. 1.) és báró Podmanyiczky Frigyes [Naplótöredékek III. 355]), a család előbbi ismertetői azon véleményben vannak, hogy a jelenben virágzó báró Podmanyiczkyak ezen István ismeretlen utódaitól származnak.