Feöldi Doby Antal: Podmanyiczky család (Budapest, 1892)

Podmanyiczky család

13 ^ Mihály a harmadik testvér, kiről, hogy testvéreivel 1492, 1496, 1507-ben adományt nyert, már említettük; 1518-ban az országgyűlés által a Morvaországból beütő pártosok megzabolázására küldetett. (1518. évi 7. t. cz.) 1520-ban már a királyi udvarnokok kapitányáúl olvassák. Részt vett 1526-ban a szerencsétlen mohácsi ütközetben, s ott lelte halálát. Nejétől, Tarczay Katalintól gyermekei maradtak: Rafael, III. János, Katalin (előbb Elefánty Mihály, utóbb Gusich Miklós neje), Sára budetini Szúnyogh Mózesné és Anna záblathi Hrussó Jánosné. A feljebb említett két testvér, III. János és Rafael, a mohácsi vészre következett szomorú korszakban történelmi szerepet játszottak, s erőszakoskodásukról váltak hiressé ; különben ez a kor nyavalyája volt, s az ellenkirály hívei velők is úgy bántak. — Mindkelten határozottan a nemzeti párton Zápolyát segítik a magyar trónra ; ez volt az oka, hogy a másik királyi párt hatalma területén fekvő javaik folytonos háborgatásoknak voltak kitéve, dúlat.tak és koboztattak, főleg miután a Podmanyiczkyak ellensége Serédy Gáspár mint Magyarország felső részeinek parancsnoka 1527-ben I. Ferdinand király részéről parancsot nyert a János király híveinek jószágai elfoglalására. — Serédy Gáspár testvérével, György gyei, a nyert hatalommal haszonlesésből, mint az ellene támadt perek eléggé tanúsítják — túlságosan visszaélt, kivált pedig a két Podmanyiczky testvér javait illetőleg űzte hatalmas foglalásait. — Ugyanis Serédy György a Podmanyiczky két testvérek anyjával, Tarczay Katalinnal, a makoviczai vár és budaméri kúriát közösen bírván, ezeket a Podmanyiczkyaktól elfoglalta ; mely sérelmek a nevezett testvéreket utóbb szenvedélyes visszatorlásokra és törvénytelenségekre ragad-