Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

/ 6 vonások miatt múlnak el. Csak? miután a nemzeti szellem a világszellemmel ölelkezik, születik meg az első egyetem is. A ker. vallás volt az, ha mindjárt századok múlva, amely a korlátokat ledöntve lehetővé tette, hogy az ember az öt körül vevő anyagi és szellemi világ kutatásába önzetlenül elmerüljön, bár a Studium generale s ennek alapján az egyetemek nem az egyház tanintézeteiből nőnek ki, s a létrejött egyetemek önállóságukat egyházzal, állammal szemben mindig megőrizték. A tudomány iránti önzetlen szeretet és lelkesedés hozta össze különböző országokból a tudományszomjas scholarok seregét egy-egy tudós magisier köré, s a közösmunkában valóban tevékeny részvét tartotta őket minden külső kapocsnál szorosabban össze. A középkor meddő scholasztikus szellemi tevékenysége, az egyetemi eredményes munkálkodásra alkalmatlannak bizonyult. A tudomány elveszti öncélját. A renaissance s hutnanismus segítik vissza az egyetemet is régi jogai s feladat körébe. Ezzel az egyetemek újkori fejlődésének kezdetén állunk. Hogy a reformációnak az egyetemi, tudományos élet megújhodására szintén mélyre ható befolyása volt, azt általánosságban elismerik. (V. Ö. Paulsen Die deutchen Universitäten u. d. un. Studium Berlin 1902, 39. ο.) A berlini egyetem alapításakor halljuk nyomatékos hangsúlyozását annak, hogy a tudósban személyivé vált tudomány kozmopolita eredete ellenére is a nemzeti kultur missió leghatásosabb munkása lesz. A francia forradalom és felfogását magáévá tevő Napoleon lesz az, aki a tudományok egészét, a tudományt összefüggő organizmusában művelő egyetemekkel szemben a gyakorlati élet követeléseit állítja oda s az egyetemekből szakiskolákat, az egyes élethivatásokra nevelő elszigetelt fakultásokat alkot. (Paulsen i. m· 2. ο.) A napoleoni szakrendszer sokáig megmarad