Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

7 gyakorlatias érzékű francia szellem kifejezéseként, de idővel belátják hiányait, s újabban visszatérnek az egyébként ellenlábas Németország egyetemi rendszeréhez, mint amely az egyetemnek eredeti — bár modern kulturállam követeléseit figyelembe vevő — jellegét leginkább megőrizte. A napjainkban megtalálható 3 egyetemi typus az angol, francia és német. Amig az angol egyetemek a középkori jelleget konzervatív módon leginkább megőrizték, céljuk a mélyített általános műveltség, amíg a francia typu^az eredetitől leginkább eltávolodott, jogi, orvosi, filozófiai szakiskolák lépnek a régi egyetem helyébe tisztán a gyakorlati pályák szükségleteit tartván szem előtt, s a tudományos kutatást az akadémiák hatáskörébe utalja, addig a németországi typus, mely lassanként általános elismerésre talál, a tudománynak önérdek nélküli kutatását homloktérbe állítja s csak másodsorban veszi tekintetbe a kulturállamnak az egyes szakpályák szempontjából hangsúlyozott követeléseit. (V. ö. Paulsen i. m. 1—11. o.) 3. Nálunk az egyetem kormány s felekezeti elfogultság miatt sokáig, mondhatjuk 1848-ig nem igen érzett a renaissance, humanizmus, reformáció felszabadító hatásából. Az államhatalom önkénye különösen Mária Terézia, II. József és Ferenc királyok idején termette a maga fanyar gyümölcsét a Budára helyezett volt nagyszombati egyetemen. A császári hatalom féltő gonddal igyekszik a külföldi, különösen prot. németországi levegőtől megóvni az egyetemi ifjúságot, nehogy forradalmi hangulat, államellenes konspirálás üthesse fel közte a fejét. II. József, akinek egyébként is vannak fiatalabb kortársai, Napoleonhoz hasonló vonásai, törekszik különösen arra. hogy az egyetemből az állam számára megbízható hivatalnokokat nevelő szakintézet legyen, ahonnét a „Beamtenplantage"-ok kerülnek ki. A nemzet ismételt magára eszmélései