Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

43 theol. tanárok tartsanak a másik intézet hallgatói számára előadásokat. Ez természetesen feltételezné, hogy a theol. akadémia és tanitóképzőintézet egy városban van. Némileg már szintén történeti jelentőségű, bár egyre kisért még a vulg. rationalismus ama törekvése, amely a lelkészt minden elképzelhető ismeretekkel megtömve polihisztorrá szeretné tenni. Legyen a lelkész mindenek felett Isten igéjének hűséges sáfárja; hogy jogász, orvos, gazdász, tanító is legyen egy személyben, azt méltányosan nem követelhetjük tőle, és ezért minden olyan törekvést, amely a theol. akadémiáknak ilyen irányú és pedig tudományos theol. kiképzés rovására való fejlesztését sürgeti, határozottan vissza kell utasítanunk. (Schn. Beszédek ... 19 k. ο passim.) Amint általában a közép- és főiskola közt, úgy a középiskola és theol. akadémia közt is találunk űrt, amelynek szűkítésére, áthidalására komolyan törekednünk kell. Sajnálom, hogy Schneller lyceumában a héber nyelv számára nincs hely. Nagyon kívánatos volna a theológián való eredményes munka céljából a héber nyelvnek, valamint újszöv. görög nyelvnek a középiskolára, ill. Schneller javaslatainak érvényre emelkedése esetén a lyceuinra való helyezése, hogy az így felszabaduló időt eredményesebb exegetikai és a modern kor támasztotta követelmények behatóbb tárgyaihatására fordíthassuk (Hornyánszky A.: Ev. tanár egy. év k. 1907/81 99. o.) De még egy tekintetben kellene az eredményesebb theol. munkálkodás céljából közép- és főiskoláinkat közelebb hozni. Nincs a gazdagon tagolt társadalmi életünkben egyetlen egy pálya sem, amely annyira megkövetelné a szívvel-lélekkel való munkálkodást, teljes egyéni odaadást, mint a theológiai. Ennek bővebb fejtegetésére nincs szükség.