Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)
40 1912. 76. ο. stb.) Meggyőződése szerint felekezeti theol. fakultásnak egyetemen nincs helye. Ε kérdésben felfogását nem tudom osztani. Mert mégha elfogadjuk is a szerzőnek azon kijelentését, hogy egyetem felállítására csak a kulturállam van hivatva — eredetileg az államtól is független intézmény volt, — indokolatlannak tartom negativ eredményre jutott meggyőződését, nemcsak a német egyetemek példájára való hivatkozással, ahol a szervesen beillesztett theol. fakultást az egyetemeken majdnem mindenhol megtaláljuk, nemcsak az állam jól felfogott érdeke miatt, amelynek csak javára szolgálhat, ha a felekezeti, több esetben nemzetiségi papjelöltek a magyar állameszméhez való hűséget s szeretetet az állam főiskoláján szerzik meg, a szerző által alkalmazott szép hasonlat: Magyarország különböző népeinek testvéries együttélése leginkább szemléltethetné istenországa egyetemességét — ekkor lenne találó —- hanem elméleti, elvi szempontból is. A prot. theológia ugyan nem olyan előfeltétel nélküli tudomány mint a filozófia, vagy mathematika, mivel az akarattal, meggyőződéssel áll összeköttetésben, (Paulsen i. m. 299. o.) de a többi ilyen jellegű studiummal (ethika, jog, történet) teljesen azonos elbírálás alá esik. Hozzájuk hasonlóan tételez fel olyan értékítéleteket, amelyeket nem lehet értelmi úton megmagyaráznunk, amelyek a kutató történeti és személyes állásfoglalása folytán meghatározottak; egy más, planéta lakója földünk vallásait époly objektivitással tanulmányozhatná, mint a mathemath'ikus a maga vonalait, de föld lakója erre soha sem lesz képes (u. o. 300. ο.) A „felsőbb fakultások" általában, épen mert a létező történeti hatalommal állanak szorosabb összeköttetésben, erre való tekintet nélkül vizsgálódásaikat nem folytathatják. Itt a dolog természete szabta korlátok előtt állunk. Egy önmagába elvonult, tisztára magára utalt tudóstól senki sem kívánja, hogy a létező