Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

41 egyházi felfogással, a meglevő jogi- vagy orvostudománnyal harmonikusan, vele szerves összefüggésben fejtse ki álláspontját. Vallhat ezzel megegyezőt, de tőle eltérőt, sőt ellenkezőt is. De az egyház épúgy mint az állam megkövetelheti azt, hogy ama tanárok, akik a leendő lelkészek, jogászok nevelésével i s foglalkoznak, az egyház ill. állam felfogásával lényegileg megegyező elméletet hirdessenek, ami a fejlődés útját legkevésbbé sem zárja el. A ker. vallás és ennek körén belül a protestantizmus képvisel oly nemcsak történeti, hanem maradandó értéket, hogy lényegének minél tökéletesebb tudományos feltárása — amely az egyház gyakorlati munkája tekintetében is nagyfontosságú: minél inkább győződünk meg az önérdek nélkül való tudományos munka révén értékéről, annál sikeresebben szállhatunk sikra érdekében gyakorlati téren is — az egyetemen, tehát az igazság kutatásának legfőbb fórumán történjék. Mennyire nem megokolt tehát a budapesti egyetem tanárainak Eötvös javaslatára adott véleményes javaslata, mely atheol. fakultást az egyetemhez méltatlannak itéli, a kath. theol. fakultás kikapcsolását azonban az anyagi nehézségek nagysága miatt nem szorgalmazza, s így már a viszonosság elvét is figyelmen kivűl hagyja. (Ha theol. fakultásnak az egyetemről való kizárásáról szó lehet a szabad tudományosság nevében, úgy ez csak a katholikus lehet, amely tanáraitól az antimodernista eskü letételét követeli. Ziegler, Über Univ. 31. k. o.) De eredetéről feledkezik meg az egyetem, ha a ker. vallás mibenlétének szabad vizsgálódására rendelt külön theol. fakultás jogosultságát nem ismeri el, s méltán éri a hálátlanság vádja, tudván, hogy az egyetemi független tanulmányozást a ker. vallás tette először lehetővé. Egyetem theol. fakultás nélkül csonka. Azt az egyházat, amely Krisztus szavára támaszkodik: Keressétek az igazságot és az igazság szabadokká fog tenni benne-