Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

18 szomorú tapasztalatok eszményi magaslatról nézve az egyetemi tanulmányozás olyan gátjaiként állítják oda az egyet, évekre helyezett vizsgákat, amelyek épen a jobbaknak, tehát a tulajdonképen egyetemi tanulmányozásra éretteknek munkáját teszik lehetetlenné. Ne csodálkozzunk azért, ha olyan ált. elterjedt utilitarizmus sivár képét láthatjuk egyetemeinken. (V. ö. Sehn. III. 44. k. o. Csengery A.: A magyar közokt. és közműv. néhány főbb kérdésérő). Bpest. 1880. 157. ο.) A diák maga előtt tudván a vizsgákat, melyek az egyetemi tanulmányi időbe esnek s amelyek nélkül lépést sem tehet előbbre, kénytelen-kelletlen a vizsgákra készüléssel tölti idejét. Számító módon a vizsgatárgyakat hallgatja, ha szive máshová húzza is s annál a tanárnál, akiről gondolja, hogy vizsgázni fog, —holott mást szivesebben hallgatna, — esetleg bizonytalanság esetén kettőnél is, nehogy a másik tanár a vizsgán esetleg megbuktassa. (Sehn. III. 9. ο.) Hogy mennyi elkedvetlenedésnek, ill. véletlen siker esetén helytelen önteltségnek az okozói e vizsgák, azt csak a mindennapi tapasztalat mutathatja. Tanulmányozás és tanulás egymással ellentétes értelmi munka (Sehn. III. 10. k. ο.) A tanulmányozásnál a főhangsúly, mint ált. az egyetemi munkánál a problémán van, a még bizonytalanon, hypothesisen. (u. ο.) A továbbfejlesztés, a tudománynak ha mindjárt kis részén való önálló megismerése, a probléma megfejtése és megfejtése közben támadt üjabb problémákra való rámutatás, ez az egyetemi tanulmányozás feladata, melyben a gondolkozási képességnek, a produktiv s nem receptiv munkának döntő szerep jut. (III. 142. k. ο.) A tanulás ezzel szemben receptiv munka. A tudomány már meglevő kész eredményeinek a külső ellenőrzés szempontjából való felvétele a róluk való beszámolás céljával. (III. 46. ο.) Ha ehhez hozzátesszük még az önálló tanulmányozással járó boldogító érzést,