Kiss Jenő: A főiskolai reform (Sopron, 1918)

11 Ε bizonyos tekintetben azért fennálló antinómiától eltekintve, melyet a kulturáltam jogos követelése idéz elő, a modern egyetem is az eredeti formájában meglevő tanitási, tanulási (hallgatási) és életszabadság alapján épülhet fel. Schneller erre vonatkozó, az eszményi magaslatról támasztott követelései és tervezett javaslatainak megszivlelése segíthet hazai egyetemi életünk bajain is. Tagadhatatlan, hogy még ott is, ahol ez elvek zavartalanul érvényesülhetnek, pl. Németországban, számos árny oldalra mutathatunk rá. Amint ezt német tudósok is nyíltan beismerik 1. Ziegler: Über Universitäten Leipzig 1913. 28,54. ο. Apel: Wie studiert man Philosophie Stutg. 1911. 8 k, o. stb. s leplezetlenül mutatnak rájuk, de ennek ellenére sem adják fel az egyébként annyi megkötöttséget elismerő és elbíró németek, a szabadság alapján felépült egyetejnLrendszerüket. Nagy árt kelPfizetní, mondja Paulsen (i. m. 373. o.) a teljes tanitási és tanulási szabadságért, sokan vissza is rettennek töle, de mi mégis megfizetjük, örömmel fizetjük meg, mert igazi egyetemi élet csak ez ár lefizetése mellett lehetséges. Tökéletes emberi alkotás nincs. A teljes tanszabadság alapján álló egyetem sem az. De épen mert jobbat nem ismerünk nála, mivel a különböző ez alaptól eltérő javítgatások, mint látni fogjuk, még több hiányt s tökéletlenséget idéznek elő, kell azt minden ellenkezés ellenére is sértetlenül megőriznünk. Rámutathatunk röviden a tanszabadság következtében tanárra s hallgatóra egyaránt származó veszélyekre. A hallgatók szempontjából a tanszabadság különösen az első szemeszterekben, amikor a középiskola kötöttségét lerázva szinte kéjelegnek a függetlenség, szabadság érzésében, magában foglalja a nem tanulást is. A maga szabadságával élni nem tudó, ill. vele visszaélő fiatalember épen mert nincs kötelezve az