Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

II. Fejezet. A vallásoktatás különleges feladatai korunk szellemi áramlatai között

nincs, mindennek csak relativ értéke van a hasznossági szempont szerint. Ennek a felfogásnak a következménye már magi mutatja, hogy ez az elmélet igaz nem lehet, mert ennek nyomában jár az erkölcsi értékek semmibe vevése, a bűnt. is igazoló és diadalra juttató léha életfelfogás, a lelkiismeretlenség, felületesség, könnyelműség, lelki üresség, mely a test és lélek gonosz hajlandóságainak szabad teret enged. - Mindezek a körülmények a vallásoktatás első rangú feladatává teszik, hogy a „legfőbb jó"-t oly vonzóan tudjuk az ifjúság lelke elé tárni, hog3

r azt egész életében tisztelje, szeresse, Titánná vágyódjék. Egyúttal azt az erős meggyőződést és világos tudatot kell felébreszteni az ifjúságban, hogy igaz erkölcsös élet egyedül a vallási eszménynek követéséből s a vallásos erényekből (hit, remény, szeretet stb.) fakad. A lelkiismeret neve- Nagy gondot keli fordítani a lelkiismeret les θ r r r r / nevelésére; alkalmas pedagógiai eljarassal arra kell törekednünk, hogy ne csak a büntetéstől való félelem tartsa vissza növendékeinket a rossztól és indítsa kötelességeik teljesítésére, hanem az Isten igéjében gyökerező lelkiismeret. Evvel kapcsolatban oktatva nevelő működésünkben ki kell terjeszteni figyelmünket arra is, hogy a tanulók korán hozzászokjanak az önfegyelmezéshez, rossz szokásaikról és veszedelmes hajlamaikról le tudjanak mondani s így egyéniségükben minél kisebb számmal legyenek olyan akadályok, melyek nem engedik, hogy megbízható jellemekké fejlődhessenek. Ebből világosan következik, hogy a vallásoktatás egyik legfontosabb feladata az akarat erejének nevelése^ Az akarat nevelése. Az akarat problémája valóságos korkérdéssé kezd már lenni; ezen fordul meg a várt szebb és jobb jövőnek ügye. Valamint Schleiermaeher a racionalizmus túltengése idején kiemelte, hogy a vallás lényege nem is annyira a természetfölötti dolgokra vonatkozó világ-nézetben, mint inkább az Istentől való függésnek érzetében rejlik, épugy a középfokú iskolák vallásoktatásának is a maga egészében szintén valóságos szózatot kell intéznie a vallást megvető, kicsinylő műveltekhez s a mai viszonyoknak megfelelően ki kell mutatnia, hogy nagy tévedésbe^ vannak azok,' akik azt hiszik, hogy a keresztyénség valamL akaratnélküli lágyság, férfiakhoz nem illő puha érzelem, mert az éppen ellenkezőleg a legférfiasabb akarat, a