Ágost. hitv. evang. keresztyén vallásoktatás a középfokú iskolákban (Sopron, 1912)

II. Fejezet. A vallásoktatás különleges feladatai korunk szellemi áramlatai között

— 21 — ·; ί [ I szenvedésének és sok gonosz ember látszólagos jóllétének az igazságosságon alapuló világkormányzással való összeegyeztetésére, mert, épen ez az a pont, amelyen sok szenvedő ember hile megtörik. Az ujabbkori tudományos kutatások legértéke- A fejlődés elmélete sebb pozitív eredménye a fejlődés elmélete. Kérdés, ^

8 a fl

0ntlvi8

e'®

8' hogy ez miként egyeztethető össze a fenntartásba és világkormányzásba vetett hitünkkel ? Ε kérdésnél elsősorban is azt emeljük ki, hogy a cél nélkül vakon végbemenő evolúció fogaim;: magának a fejlődésnek lényegével ellenkezik s igy tudományos alapon nem állhat meg. Mert valamint „nincs mozgás irány nélkül, ép úgy nem lehet fejlődés cél nélkül".*) Ha pedig kénytelenek vagyunk a cél eszméjét felvenni, akkor mechanikus fejlődés elméletről egyáltalában nem beszélhetünk. Az isteni értelem és hatalom által irányított, nagy célok érdekében elrendelt fejlődés ellenben nemcsak hogy nem ellenkezik a keresztyénség eszméivel, hanem épen ezen a ponton tűnik ki a tudomány és hit helyes viszonyának nagy fontossága és áldása a legszembetűnőbben. A tudomány ugyanis a fejlődés elmélete által támogatja leghat,hatósabban az új, tökéletesebb emberéletre vonatkozó hitünket, értelmünk előtt is feltárja a magasabb fokú élet megvalósulásának lehetőségét; a vallás pedig itt helyezi a leggazdagabb tartalmat a tudományos elmélet kereteibe, amennyiben nevet ad a fejlődés erejének az isteni szeretetben, megvilágítja annak útját Jézus nyomdokaiban és kijelöli a fejlődés célját az Istenember személyében, a bűntől valósággal megváltott világban. Az isteni világkormányzás leglényegesebb té- Az isteni kijelentés nyezőjének, az isteni kijelentésnek kérdésénél is 8 tu

c'

o

m®

ny· ügyelni kell arra, hogy az összhang a vallásos világnézet lényegje és a, józan gondolkodás között e tekintetben is teljes legyen. Ha a természettudomány a létezés végső kérdéseit megfejteni nem tudja, akkor azt is meg kell engednie, hogy a. világ a maga egészében az események következményeivel, a teremtés célját szolgáló jelenségekkel egyetemben Istennek kijelentése. Az *) L. Pfeunigsdorf „Christus iin modernen Geistesleben" c. művében „Daivinismus und Christentum" c. fejezet „Natur und Zweck", „Christentum und Entwickelungsgedanke" c. részét.