Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)

A nő helyzete a magyar magánjogban

20 nyek által eleje vétessék. A polgári törvénykönyv van hivatva ezen segíteni és a jogbiztonságot megteremteni. Immár több mint negyven esztendeje annak, hogy a magyar kormány és a jogászvilág egy magyar polgári törvénykönyv elkészítésével foglalkozik. Hosszú és fáradságos tanulmányok és a jogtudósok tanácskozásai alapján végre elkészült a magyar polgári törvénykönyv javaslata. Ezt az igazságügyi miniszter néhány héttel ezelőtt nyújtotta be a magyar országgyűlés képviselőházában,

1 és ha a jó Isten megsegít, ebből a javaslatból egynehány év multán törvény lesz. A mai felolvasásomnak tárgya, vizsgálni és önökkel megismertetni azt a jogi helyzetet, amely a magyar polgári törvénykönyv javaslatának elfogadása folytán hazánkban a nőre vár. A nő mint leány. A magyar leány fejlettségi korát 16-ik életévének betöltésével éri el.

2 Ezen életkor betöltése előtt nem mehet férjhez. Kivéve, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy testileg eléggé fejlett; a lelki fejlettséggel nem törődnek. Ebben az esetben az igazságügyminiszter felmentést adhat.

3 Teljes kcrúságát a leány 24-ik életévének betöltésével éri el, de megmarad eddigi jogunknak az a szabálya, hogy a férjhezmenetel által a nő teljeskorúvá válik.

4 Sajátszerű, hogy a mi jogunk feltételezi azt, hogy a leánynak, bármilyen fiatal is, mihelyt főkötő alá jut, megjő az esze. Váltót azonban a 24 éven alóli nő. ha férjhez is ment, váltójogunk szerint alá nem irhát, hacsak nem űz önálló ipart.

5 A kiskorú 1 A javaslat címe: 886 szám. Törvényjavaslat, a polgár törvénykönyvről. 2 Házassági törvény. 1894: XXI. törvénycikk 7. §. :> Ugyanott. 4 Javaslat 2. §. Új, hogy a javaslat szerint a férfi is teljeskorúvá lesz házasságkötés által. 5 1876 : XXVII. törvénycikk 1. §.