Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)

A nő helyzete a magyar magánjogban

21 leány atyja és ha ez nincs, anyja, szülők nemlétében gyámja beleegyezése nélkül nem köthet házasságot. Szülők nemlétében a gyámhatóság beleegyezése is szükséges.

6) Ha a szülők vagy a gyám a beleegyezést megtagadják, a gyámhatósághoz fordulhat a kiskorú és ez, ha a kiskorú érdeke úgy kívánja, megadhatja a beleegyezést.

7 Kiskorúnak a szükséges beleegyezés nélkül kötött házassága megtámadható és az a fiatal leány, aki szüleitől megszökve házasságot köt, kiteszi magát annak, hogy a bíróság leveszi a fökötőt a kis szökevényről.

8 Az eljegyzésből eredő jogok változatlanul maradnak. A faképnél hagyott menyasszony nem kap kártérítést, legfeljebb azoknak a költekezéseknek megtérítését követelheti, amelyeket a kelengye beszerzésére fordított.

9 Jogérzetünk azt sugalja, hogy ez nem igazság. Angliában azt, aki az eljegyzéstől ok nélkül eláll, nagy összegű kártérítésben marasztalják. Fokozza a jogtalanságot, ha a leány el lett csábítva. Ezért sincs elégtétel. Modern társadalmunk sértett jogérzete abban keresi az elégtételt, hogy az esküdtszék a nőt, aki hűtlen csábítóját lelőtte — felmenti. Ilyen erupciókkal segít magán a megsértett jogrend, ha a törvényhozás nem gondoskodik elégtételről. Ifj. Dumas Sándor „la question du divorce" című polemikus munkájában azzal érvelt a házasság felbonthatósága mellett, hogy ennek meg nem engedése esetében a férj kénytelen házasságtörő nejét megölni! Tue la! kiáltotta oda Dumas a francia közvéleménynek és a francia esküdtszék egymás után mentette föl a hűtlen feleséget megölő férjeket. Legújabban a buda6 Ház. törvény 9 §. 7 Ugyanaz 8. §. 8 Ezt a házasságot azonban csak a kiskorú maga, vagy gyámhatósága támadhatja meg. Ház. törvény 56.. §. b) pont 8 Ház. törvény 3. §.