Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)

A nő helyzete a magyar magánjogban

A nő helyzete a magyar magánjogban. Tekintettel a polg. törvénykönyv javaslatára. Általában mondhatjuk, hogy a magyar nő jogi helyzete a jelenben és a múltban is kedvezőbb volt a nyugateurópai népeknél észlelhető jogállapotnál. Mig a germán mundium a nőt a férj folytonos gyámsága alatt tartotta, amely jogfejlődésnek maradványait még a német polgári törvénykönyvben is megtaláljuk, mig a francia nő még ma sem intézkedhetik ingó vagyonáról a férj beleegyezése nélkül, míg a civilizált Angliában a régi normann jog uralma alatt élő szigeteken a férj neje vagyonával korlátlanul rendelkezhetik, sőt a nőt annak használatából egészen kizárhatja, addig Magyarországon a jogfejlődés a nőnek aránylag igen kedvező helyzetet biztosított. A közszerzeményi intézmény egyenlő részt biztosít a magyar nőnek férje szerzeményében, a nő külön vagyonának ura marad és az özvegyi jog sehol Európában nincs oly nagy mértékben tiszteletben tartva, mint Magyarországon. Ezen jogfejlődés többnyire szokásjogon alapszik. A szokáson alapuló jogi helyzet mindig némileg bizonytalan. A szokásjog változik, az ingadozó judikatura kételyeket szül, a társadalmi viszonyok átalakulása folytán új jogi nézetek keletkeznek, melyek a jogi helyzet bizonytalanságára kihatnak. Mindez szükségessé teszi, hogy a bizonytalanságnak tételes törvé-