Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)

A nő társadalmi helyzetéről

14 Legnehezebb az úgynevezett intelligenciához tartozó szegény leányok sorsa. A hivatalnoki pálya az, amelyen a szegény leányok megélhetése a legtöbb gondot okoz a szülőknek. Itt az államnak legyen gondja arra, hogy ezeknek a leányoknak állami üzemekben, posta, távírda, vasút, telefon, tanítói és tanári pályán első sorban alkalmazást adjon. Az egyháznak és a társadalomnak pedig gondoskodnia kell arról, hogy az ily leányok olcsó internátusokban megfelelő nevelést és ellátást kapjanak A katholikus egyház a nőnevelés és a nővédelem terén nagy eredményeket tud felmutatni. Szolgáljanak nekünk protestánsoknak ezek az eredmények buzdításul. Ahhoz, hogy a szegény nő függetlenségre tegyen szert, három dologra van szükség. Egészségre, szorgalomra és takarékosságra. A betegség és a nyomor ikertestvérek, nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni a testi kiképzés és a közegészségügy fokozott gondozását. Ahhoz, hogy az ember függetlenségét megóvja, az is szükséges, hogy vagyonilag oly állapotba helyezkedjék, hogy ne szoruljon másokra. Paupertas maxima meretrix! Bizony nem egy leány szívesen megmaradt volna az erény útján, ha a válúton nem kellett volna választania az éhség és a bűn között. Anyagi jólétre csak takarékosság által lehet szert tenni és az a proletár nő, amikor az első húszkoronást teszi be a takarékpénztárba, ezzel megveti az alapját függetlensége megvédésének és azzal, hogy tőkepénzes lett, érdekelve van a társadalmi rend iránt és nem fogja kívánni a magántulajdon eltörlését. Dőreség a szocialista íróktól a nő érdekében a házassági intézmény eltörlését vagy lazítását követelni. Az az állítás, hogy a házasságban élés a nő elnyomatását fokozza, inkább csak a fel nem bontható házasságról mondható. Dumas Sándornak jeligéje, hogy tue la! öld meg a nőtl csak akkor bír jogosultsággal, ha a házasság