Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)

A nő társadalmi helyzetéről

15 egy oly bilincs, amelyből a szerencsétlen házasságban élők szabadulni nem tudnak. Hazánkban, hála Istennek, senki sem kénytelen nejét megölni, ha tőle szabadulni akar. A nő sem kénytelen a rabigában maradni, ha azt el nem tűrheti. A házassági tragédiákat ki lehet kerülni az elválással. De ez a szelentyű tökéletesen elég arra, hogy azok a mérges gázok, amelyek a házasságot szétrobbantani képesek, ártalmatlanokká tétessenek. Tovább nem szabad menni. Éppen a nő érdekében nem. Beszélhetnek nékem akármit a nőemancipációról és arról a boldog állapotról, amelyben a férfiaktól teljesen független nők élni fognak. A boldogságot, az igazi boldogságot a nő mégis csak a boldog házasságban fogja megtalálni. A nő természeténél fogva utalva van arra, hogy az erősebb férfiben támaszt keressen. Ezt csak a házasságban találja meg és rendszerint nem is találja olyan elviselhetetlennek azt a férji uralmat. Eszembe jut az a magyar menyecske, aki panaszkodik, hogy az ura nem szereti, mert eddig még meg nem verte. Azok a szélső irányzatok, amelyek a társadalom átalakítását és a nő teljes felszabadítását követelik, a modern gazdasági küzdelemben kifejlődött határtalan önzés kifolyásai. Mindenki csak magára gondol, csak a saját hasznát nézi és hajhássza. Arról, hogy másokért is vagyunk, hogy másokért is kell élnünk, tudni sem akarnak. Azért követelik a nő részére a teljes függetlenséget. holott a nő legszebb és legnemesebb hivatása a másokért való élés. Kiért él a nő, amikor fájdalmak között gyermeket szül, kiért él, midőn beteg gyermeke fölött gondteljes éjszakákon át virraszt, kiért él, midőn az élet küzdelmeiben kifáradt férje homlokáról a verejtékcsöppet letörli és egy világ gyönyörét magábanfoglaló öleléssel férje keblére simul, kiért él, midőn férjével a gazdasági küzdelem bajait megosztja, midőn nélkülöz, takarékoskodik