Sztehlo Kornél: Felolvasások X. A nő társadalmi helyzetéről. XI. A nő helyzete a magyar magánjogban (Budapest, 1913)

A nő társadalmi helyzetéről

12 A szocialisták a magántulajdon megszüntetésétől várják a nő felszabadítását. A jelenlegi társadalmi rendben, mely a nőt elnyomja és kihasználja, ez nem lehetséges. Ezen világboldogító tervekkel alig érdemes komolyan foglalkozni. Tegyük fel, hogy Magyarországon a társadalmat a szocialisták terve szerint rendeznék be. A magántulajdonjogot eltörölnék, természetesen a hadsereget is, mert hiszen ez csak az uralkodók, a magántulajdon és a jelenleg fennálló társadalmi rend védelmére szolgál. Ezt megtudják a szerbek és 200.000 emberrel betörnek és elveszik az uj társadalom közös tulajdonát és így az eltörölt magyar magántulajdon a szerbek tulajdona lesz Hát persze a szocialisták azt feltételezik, hogy a szerbek is az ő eszméik szerint rendezik be társadalmukat és a többi szomszédok is. De hát hiszen akkor a világ összes népeit egy kalap alá kellene hozni, ami eddig még soha sem sikerült és bizonyára ezután sem fog sikerülni. És igazán a nő érdekében áll-e, hogy a nő ily nemileg felszabadított állapotba jusson? Nem tudom megérteni, hogy a nemileg felszabadított leány, aki úgy élt mint egy korunkbeli férfi és akinek különböző apáktól már talán több gyermeke van, egyenlő értékű legyen egy érintetlen leánnyal. Aki a nő teljes nemi felszabadítását követeli, az nézetem szerint nem barátja a nőnek, mert degradálja azt. Nem tudom elhinni, hogy abban a szocialisztikus új társadalomban az emberek ízlése az őskori ember, vagy az ausztráliai néger ízlésének nívójára tudna leszállani. Azt mondják, hogy a nő nemi felszabadításának igénye erkölcsi felfogás dolga és hogy a megváltozott erkölcsi felfogással ennek az igénynek jogosultsága is érvényesülni fog. A mai erkölcsi felfogásunk — mondják, — egy nem természetes belénk nevelt felfogás és miután minden, még az erkölcsi törvények is az evolúciónak vannak alávetve, az erkölcsi nézetek fejlődésével