Sztehlo Kornél: Felolvasások VII. Az emberi lélek és értéke. VIII. Tömörüljünk! IX. A házassági elválás problémája (Budapest, 1911)

Az emberi lélek és értéke

12 A legnagyobb befolyással volt a későbbi zsidókra és közvetve a keresztyénekre a parsok, a későbbi perzsák lélek- és szellemhite. Ezen vallás szerint, melyet Zarathustra (Zoroaster) körülbelül 600 évvel Krisztus előtt alapított ,az erényes emberek haláluk után a Tschinevad hídon át Ormuzd egébe térnek vissza. A bűnösök lelkét a Devek (ördögök), amely szó nyilván a „diabolus, diáble, Teufel ós devla" szavak gyökét képezi, a Tanafur hídjáról a pokolba lökik, hol örök kínokat szenvednek. A zsidóknak Cyrus által történt meghódítása után a zsidók átvették ezen vallásból azokat a hittóteleket, amelyek később a zsidó vallásból a keresztyénségbe átszivárogtak. Ezt bizonyítja a jó és rossz szellem, Ormuzd és Ahriman (Isten és ördög) közti ellentót és folytonos küzdelem, a halhatatlanság tana, a jóknak a halál utáni jutalmazása és a bűnösöknek örök kárhozatra ítélése, a menny és a pokol, az angyalok és ördögök fogalmai. A „Messiás" fogalmát is a perzsáktól vették át a zsidók. Hogy mily nagy befolyással volt ez a fogalom a keresztyénség meggyökerezósére, tudva van. A régi görögök hite szerint az Istenek lakása az Olympos hegyén volt. Oda halandó ember el nem juthatott és ha egyes halandók, mint Herakles az Olymposba felvétettek, ezzel az Istenek sorába lettek emelve. Az indus, perzsa, egyptomi és keresztyén felfogás, hogy az emberi lélek a test halála után előbb-utóbb Istenével egyesül, a görögöknél ismeretlen volt. Az elhunyt emberi lelkek az alvilágba kerülnek, amely az Odyssea szerint a legtávolabb nyugaton az Okeanos partján volt elhelyezve. Ott terül el a Kimmerick sötét országa, ahová a napvilág soha el nem jut. Ott van a Hades bejárata, ott vannak a Kokytos és Styx folyók, amelyen ke-