Sztehlo Kornél: Felolvasások I. Modernismus és protestantismus. II. A jövő vallása (Budapest, 1909)

A jövő vallása

36 detleges sejtből a legkomplikáltabb szervek, a látó szem, a gondolkozó agy, a vadállatból az ember fejlődött, azt kell constatálnunk, hogy minden ezen a földön a tökéletesség felé törekszik. Ezen törekvésnek legnagyobb diadalait pedig épen az emberi szellem alkotásaiban szemléljük. Az egyén meghal, de alkotása él, az utód tovább folytatja az előd müvét és az egész emberiség tökéletesedik és folyton előre halad. Meddig fog tartani ez a haladás ? A természetbölcselők azt a hypothesist állították fel, hogy beláthallan, de bizonyos idő leforgása után a föld kérge annyira ki fog hűlni, hogy minden szerves élet rajta meg fog szűnni, és a föld vegyi átváltozása folytán a nehézség törvényénél fogva végre óriási sebeséggel a napba fog beröpülni, és az iszonyú összecsapódás folytán izzó atomokká zúzott föld a nappal fog egyesülni, hogv onnan és abból mintegy új életerőt merítve mint egy új izzó bolygó röpítessék ki megint a mindenségbe a hol aztán az új föld előbbi fejlődési történetét megint megkezdené. Ez lenne tehát ennek a földi világnak a vége! Hát ha az lenne az ember földi működésének, az emberi szellemi törekvő haladásának a sorsa, akkor igazán a mindenség nagy játéka nem lenne egyéb mint egy nagy tragédia, és a nagy miértre emberi elménk nem talál más felelelet mint nagy költőnk Madách vigasztaló szavait, ki azzal fejezi be tragédiáját, hogy az Ur azt kiáltja Ádámnak: „Ember, küzdj és bízva bízzál!" íme tisztelt hölgyeim és uraira itt elérkeztünk megint egy pontra, a hol elhagy bennünket az ész okoskodása és helyébe lép a vallás vigasza, a tiszta szív, mely Istent nézi. A theismus harmadik alapdogmája az ember szabad akarata A materialisták egyáltalában tagadják, hogy az embernek lenne szabad akarata. Minden cselekvése az erő és anyag működésének, vegyi és physikai behatásoknak,