Sztehlo Kornél: Felolvasások I. Modernismus és protestantismus. II. A jövő vallása (Budapest, 1909)

A jövő vallása

Igen tisztelt Uraim és Hölgyeim! Azzal a materialisztikus világfelfogással szemben mely a 19-ik század második felében a természetbölcselök tanítása folytán különösen a műveltebb körökben elterjedt, bizonyos jótékony reakció állott be. Az emberek megint érdeklődnek a vallás iránt. A materialisztikus világfelfogásnak legszomorúbb következménye a vallás iránti közöny. Sajátszerű, hogy ez a közöny legkevésbé ártott azoknak az egyházaknak, a melyek a külsőségekre fektetik a fősúlyt és leginkább ártott a protestáns egyházaknak, a melyekben a vallással való nemtörődés a teljes bomlás veszélyét rejti magában. A katholikus isteni tiszteletben, habár mi protestánsok annak belső értékét el nem ismerjük, mégis van valami, a mi a nagy tömegnek imponál. A vallásosságnak legalább látszatát mutatja, midőn a hívők tömege a székesegyházak misztikus homályában a képzeletet felcsigázó egyházi zene hatása alatt leborul a szentség előtt, de mi a protestáns isteni tisztelet igazi vallásosság nélkül? Képzelhető-e sivárabb dolog, mint a mi egyházi énekeinknek és — tisztelet a kivételeknek — egy eszmeileg üres prédikációnak a a végighallgatása? A protestáns isteni tisztelet idejét multa, ha nem tudunk abba tartalmat önteni, olyan tartalmat, a mely nemcsak az értelmetlen tömeget, hanem a müveit embert is kielégíti. A vallási közöny ellen keletkezett reakció két irányban nyilvánul. Az egyik irányt a klerikalismus képviseli.