Sztehlo Kornél: Felolvasások I. Modernismus és protestantismus. II. A jövő vallása (Budapest, 1909)

Modernismus és Protestantismus

13 házban, a tudomány szabadabb müvelését és a katholikusoknak a nemzeti művelődés terein való élénkebb részvételét sürgette. Schell később behódolt és 1906-ban meghalt. Schellel egyidejűleg fellépett Kraus Ferenc Xaver strassburgi tanár, akit az bántott, hogy a protestánsok a szellemi téren az elsőbbséget magukhoz ragadták és ezt akarta tőlük elhódítani. Ezeket követték Janson, Funk, Erhard, akik mint történetírók alkalmazták a modernista elveket és Schnitzer, a dogmatörténet tanára Münchenben. Ez utóbbi következő szavakkal jellemezte hallgatói előtt a modernista mozgalmat: „egy óriási vallási átalakulás előtt állunk, a vallás új tavasza és annak viharjai zúgnak végig az országokon. Önöknek joguk van az igazsághoz, azt önök előtt tovább elzárni nem lehet" Szép szavak! A mozgalom Németországban mégis csakhamar el lett nyomva. A német modernisták többnyire igen óvatos taktikázok, akik a tekintély előtti mély bókolással és a protestantismus elleni éles polémiával kezdték támadásaikat és hamarosan lecsendesettek, amint látták, hogy a dolog veszélyessé kezd lenni. „Er hat sich zu weit vorgewagt" lett a jelszó, amidőn Schell censurát kapott. Mindnyájan behódoltak, az egy Wahrmundot kivéve, akit azonban szintén ártalmatlanná tettek és most nyugalom van Németországban. Annál nagyobb gondot okoz a szentszéknek Franciaország és Olaszország, Franciaországban Duschesne, az egyháztörténet tanára, de főkép Loisy Alfréd, a párisi institut catholique tanára vették fel a küzdelmet. A pápa által elitélt tételek közül 30 tétel Loisytól való. Nagy feltűnést keltett az 1902-ben megjelent „1' évangile et Γ église" című munkája, amelyben a protestáns Harnack, „ Wesen des Christentum 's" című híres munkáját támadva a haladás vezetését a róm. katholikus egyház, mint Krisztus művé-