Szigethy Lajos: Evangélikus magyar arcképcsarnok (Budapest, 1936)

Molnár János (Kvach képe

vállalták a gyülekezet fenntartásának összes terheit. A generálisné évi háromszáz forint fizetésére kötelezte magát. Fejedelmi nagylelkűség! Mai hatezer pengő évi egyházi adónak felel ez meg. De máskor is, más téren is kifogyhatatlan volt a nemes hölgy jótékonyságának olajos korsója. Igazi Podmaniczky volt: a nagylelkűségben utolérhetetlen. "Méltó, hogy nevét hálával emlegessük, mint magyarok és mint evangélikusok azért is, mert atyja, Podmaniczky János telepítette le aszódi birtokára Petőfi Sándor őseit is. A magyar Petrovicsok Rajaiból, a pozsonymegyei magyar faluból származtak el Nyitramegye tót vidékére. Bár nemesek voltak, mint vagyontalan emberek szívesen telepedtek át aszódi jobbágytelekre. így történt azután, hogy Petőfi édes ap'ja, ez a »kuruc« megjelenésű, igazi magyar ember Pestvármegye több magyar 'helységének volt lakosa Ss fia nemcsak magyarnak nevelkedett, hanem lelkében a magyar erények és tősgyökeres szépségek csudálatos pompában virágoztak ki. Molnár János. (1757-1819.) A zólyommegyei Radvány földesurai, a derék Radvanszkyak jót cselekedtek, mikor rokonuknak, Beleznaynénak figyelmét felhívták falujuk kiváló p-apjára, Molnár Jánosra. Ily hathatós ajánlás folytán választották meg a pesti evangélikusok gyülekezetük első lelkészéül Molnár Jánost. Gömörmegyei bisztrói szegény jobbágyember gyermeke volt, de előkelő úri házaknál nevelős8