Szigethy Lajos: Luther lelke. III. (Budapest, 1928)

11. Kmety György, a két nemzet hőse

63 házi lelkész is, aki a korán árvaságra maradt fiái magához vette. Maga Kmety György is egészen természetesnek találta ezt. De az isteni gondvise­lés máskép vezette sorsát. Nem kaphatta meg azt az ösztöndíjat, amiért folyamodott. Pénzt tovább taníttatására honnan vettek volna! Szerencse, hogy bevették ingyenesnek a bécsi katonai iskolába. Innen került ki tisztjelöltként 1833-ban. Abban az időben az osztrák hadseregben igen lassú volt az előmenetel, különösen ha az il­lető magyarnak született. Még az olyan előkelő és kivételes tehetségű ember is, mint Széchenyi Ist­ván, „örökös kapitány" maradt, ahogyan barátai enyelegve nevezgették.. Ezt az állapotot jellemezték kesernyés tréfával maguk az osztrák tisztek is, mikor azt kérdezték egymástól: „Mi mászik lassabban, mint a csiga?" A felelet volt: „Az osztrák katonatiszt, már tudni­illik a ranglétrán fölfelé." Kmety is tizenötesztendei lelkiismeretes szolgá­lat után csak mint csapattiszt vonult le ezrede egy részével a délvidéki szerbek ellen. így került a ma­gyar hadügyminiszter hatásköre alá. így lett hon­véd. Most aztán megnyílt a sorompó a rendkívüli tehetségű, vitéz ós katonáitól bálványozott ifjú tiszt előtt. Néhány hónap alatt ezredes, Budavár vissza­foglalása után tábornok lett. Ilyen a forradalmi időszak, a rendkívüli tehetségek, rendkívüli előre­törésének, a 30—35 éves fővezéreknek és kormány ­férfiaíknak kora. Kmetyt nemcsak katonái, hanem föllebbvalói is szerették és tudták, hogy benne bízhatnak. Ezért azután gyakran helyezték támadáskor az előcsapat, visszavonuláskor az „utóvéd" élére. Kiválóságának fényes jelét adta például Görgey­nek híres, északmagyarországi, téli hadjáratában,

Next

/
Thumbnails
Contents