Szigethy Lajos: Luther lelke. III. (Budapest, 1928)

2. Dévay Bíró Mátyás

13 „lutheránus nőoroszl.án"-nak nevezték ol. A „nőoroszlán" kedves, udvari papját ki merte volna bántani

1? Dévay életének utolsó évei, úgy látszik, nyugodtan teltek el. Luther érdeklődő szeretéttel kísérte Dévay viselt dolgait. Hősiességét tündöklő például emlegette Asztali Beszélgetéseiben. Magyarországba írt leveleiből megérthetjük, hogy szerette Dévayt, bízott benne, leghűségesebb tanítványának tartotta, aki tanítását legjobban megértette és legtisztábban hirdette. Lutherrel való szellemi rokonságát irodalmi munkái is bizonyítják. Vitázó irataiból kitűnik, hogy Luther példájára ő is legyőzhetetlen és ellenfeleit nem kímélő vitatkozó voit. De hát ellenfelei sem kímélték őt. Különösen szenvedélyes ellenfele volt Szegedy Gergely, ferencrendi szerzetes. Van eset, hogy ez a goromba és szenvedélyes ember Dévayt „valami Mátyás nevű elvetemedett embernek emlegeti. Hogy Mátyásunk nem maradt adósa, elhihetjük. Hiszen annak a Luthernek tanítványa, aki még a. hatalmas angol királynak is jól odamondogatott, mikor ez őt „veszett farkas"-nak címezgette. A XVI. század az erős érzések és az erős szavak kora. Dévay éles elmével és lelkesen védte a lutheri tanokat, például a hit által való megigazulást. Luther német kátéjának példájára, magyar nyelvű hittami kézikönyvet írt. Ez a kis könyv foglalatja a krisztusi tanításnak, amint azt Luther eredeti \ isztaságába visszaállította. Luther példájára Dévay is énekköltő. Századok múlva is énekelték a debreceniek egykori papjuk énekét, melyben a versszakok kezdő betűiből Dévay neve kerül elő.