Szigethy Lajos: Luther lelke. I. (Budapest, 1926)

A sárvári magyar diák Wittenbergában

8 vette feleségül Nádasdy Tamás országbíró, a későbbi nádor. Ezóta Bölcs Frigyese is van Sárvárnak. Éppoly hű védelmezője a „magyar lutherek"-nek, mint az igazi Luthernek volt amaz. Mert „lutberei" is vannak Sárvárnak. Dévai Biró Mátyás, akit majd a történetírók is „magyar Luther"-nek neveznek, elhagyta ugyan Sárvárt és Witten horgában a magyar diákok nemzetének elnöke, széniora, de méltó utódában, Erdősv Szilveszter Jánosban is Luther lelke lakik. Ő is bibliát fordít, énekeket ír, iskolai könyveket szerkeszt, kitűnően vezeti a Sárvárral összeépített Űjszigeten a latin iskolát. Egyike ez a legvirágzóbbaknak ama százharminc latin iskola között, amiket „a wittenbergai nap" keltett éleire a magyar rónán. Hanem olyan kincse is van Sárvárnak, amit német mintaképe is méltán irigyelhet tőle: a lutheri lelkületű, jóságos Orsolya nagyságos asszony. Ahogyan Luther még a menyegzői ajándékul kapott ezüst poharát is eladta a szegényei kedvéért, úgy a nagyságos asszony is — még nincs gyeimeke —szíve egész melegét, férje mellett a szegényeire és árváira pazarolja. Igazán pazarolja. A tavalyi rossz terméskor minden gabonáját kiosztotta négy váimegye szegényei között. Eleget zúgolódott is a jószágigazgatója, mikor aztán vetőmagot. is drága pénzen Török Bálintnak, a pápai földesúrnak magtárából kellett vásárolnia. És ha Luther, szegénysége mellett is, öt árvát ne>vel a házánál, a nagyaszony alumnus diákjainak, nevelt árváinak száma egész légió. Gondviselő édesanyja valamennyinek, de legjobban szereti mégis e kettőt: Kovács Marcit, meg a kis Boros Erzsikét. Mind a kettőnek atyja a Kanizsayék várjobbágya, katonája volt innen Űjszigetről. Egy ágyúgolyó sodorta el őket a mohácsi halálroham alkal-