Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> miatt katholikus irók a korábbi felkeléseket elitélik. II. Rákóczy Ferencz nem csak atyja áttérése következtében. hanem neveltetése és egész érzülete következtében is teljesen katholikus; török uralom akkor már nincs Magyarországon, melyre támaszkodhatott volna; olyan hatalmi törekvésekkel sem vádolhatja őt senki sem, melyeknek czélja lett volna akár az erdélyi fejedelemség megtartása, akár a saját főúri hatalmának gyarapítása, mely vádakkal akár Thököly Imre, akár Eszterházy Pál nádor XIX. századi felfogással méltán vádolható. Mégis Rákóczy Ferencz a protestánsok vallásszabadságát nemcsak soha nem bántotta, hanem midőn a protestáns vallásszabadság elejtése által kedvezőbb alkudozási alapot teremthetett volna magának, összeforrottaknak tekintette a protestáns és nemzeti szabadságot. Tulajdonképen nem is csak a vallási téren mutatkozik amaz ellentét, mely a magyar nemzet és osztrák uralkodóház között fenállott, sőt mondhatjuk ez csak egyik, sőt kisobbszerii ellentét volt. I. Ferdinánd korában nyoma sincs protestánsüldözésnek Magyarországon, mert akkor előbbre való gond volt az ellenkirály párthiveinek minden áron való megszerzése és egyáltalán az uralom kereteinek megállapítása. A Habsburgok mindenütt ellentétbe helyezkedtek a protestantizmussal: Spanyolországban, Németalföldön, Német-, Cseh-, Magyarországon. II. Fülöp Spanyolországban a protestántizmussal együtt a tartományok, városok és rendek szabadságait is megsemmisíti. Azon körülmény, hogy Spanyolországból a protestantizmus ki vnn irtva, annyit is jelentett, hogy Spanyolország kor-