Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> majd kétszázadig fentartója volt, épen egy katholikus főpap alkotta meg: Martinuzzi György. Mindezen támadásokban a török segély sohasem volt önálló czél, hanem szükséges rossz eszköz. A mai kor láttávolából Ítélve meg a XVÍ. századi helyzetet, bátran mondhatjuk, hogy a kurucz támadások nélkül alig ha maradt volna meg a magyar nemzetiség, sőt ha az egész nemzet kurucz lehetett volna, bizonyára nagyobb erőt fejthetett volna lei mind a török, mind az osztrák befolyással szemben; a Habsburg dynasztiának oly sokat hangoztatott keresztyéni jellegét illetőleg, melynél fogva a kuruezokat, mint a hitetlenekkel czimborálókat közmegbotránkozás tárgyává akarták tenni, mondhatjuk, hogy Ferdinánd király, csakhogy az ország birtokában maradhasson, nemcsak felajánlott II. Szulejmannak Magyarország birtokáért bizonyos évi adót, hanem bizonyos ideig fizetett is. Szapolyairól sem tehetjük fel botorul, hogy a török iránti nagy rokonszenve vitte volna a török karjaiba. De még Zápolyánál is találunk bizonyos mentséget arra vonatkozólag, hogy minden áron ragaszkodott a trónhoz ; hazafiúi aggodalma inkább visszarettenhetett anuak következményeitől, hogy Magyarország mindenestül a Habsburgok befolyása alá jusson, mint a török befolyás alá, melyről a valónak megfelelő felfogása alig lehetett, különben nem tudnók elképzelni ama rettegését, melyet érzett, midőn az először segítségére hívott török csapatok ellenségekként viselkedtek az Ausztriához közel eső magyar vidékeken. De az utolsó támadás, mely az ausztriai ház ellen van intézve s melynek éltető' lelke s vezére II. Kákóczy Ferencz, teljesen nélkülözi ama körülményeket, melyek