Schrödl József: A magyarhoni protestantismus hatása a magyar nemzeti szellem fejlődésére (Budapest, 1898)

VI. A protesztantizmus fellépése Magyarországon. Vádak a protesztantizmus ellen. A protesztantizmus nemzetivé lesz

105> vagy javára, de ezek mindig egyéni beszámítás alá esnek; de a reformáczió korában való tömeges keletkezése a protestáns gyülekezeteknek minden erőszakoskodás nélkül ment végbe. A jobbágyság protestáns vallásra térése épenséggel nem ment nehezen akkor, ha a földesúr protestáns volt; azon elv, mely Németországon divatozott, cuius regio, eius religio, Magyarországon is divatozott (a milyen a földesúr vallása, olyan a, jobbágyé is). Végül még arra nézve is kell némi ellenvetést tenni, hogy katholikus részről az összes török pártfogás alatt az ausztriai ház ellen intézett támadásokat a protestánsoknak tudják be, és igy ebben hallgatag azon vád rejlik, hogy a protestantizmus diadalra jutása mellett a magyar nemzeti egyéniség nem maradt volna meg, hanem annak revén Magyarország teljesen eltörökösödött volna. Ezen vád is csak első tekintetre bir némi alappal ; a protestáns kurucz török párt semmivel sem liazafiatlanabb, mint a labancz-osztrák párt. Csakhogy itt még mindig van egy meggondolandó körülmény, és ez az, hogy mindig voltak kurucz katholikusok és labancz protestánsok. A mi pedig magát a dolog lényegét illeti, a helyzetet, melyet később a protestáns Bocskay, Bethlen, I. Rákóczy György maguk előtt találtak, nem protestáns álláspontból kifolyó politika teremtette meg. Magát a törököt a katholikus Szapolyai liitta fel pártfogóul: török csapatok támogatták Szapolyait Ferdinánddal szemben és azon politikát, melynek értelmében egy török fenhatóság alatti Erdélyország a magyar nemzeti elemnek